Változott a szupergazdagok befektetési stratégiája

Csillagászati hozamokat értek el tavaly a tőzsdén kívüli magántőke-befektetések világszerte a járványhelyzet miatt osztogatott több ezer milliárd dolláros ösztönzőcsomagoknak köszönhetően, így nem csoda, hogy a világ leggazdagabb családjai is több pénzt fektettek be erre a területre, mint a hagyományos eszközosztályokba, például a kötvényekbe vagy részvényekbe – derül ki a svájci UBS bank éves jelentéséből. A felmérésben 221 olyan családi befektetési iroda vett részt, amelyek összesen 493 milliárd dollárt kezelnek.

Az alternatívák ugyanis – írja a Reuters – meglehetősen gyér vonzerőt gyakoroltak a szupergazdagokra, hiszen a kötvényekre 2021-ben nulla körüli kamatot fizettek, az igen volatilis részvénypiacok pedig az égbe szökő árfolyamokkal riasztották el a tehetős befektetőket.

Az UBS vagyonkezelési üzletága szerint, amely több mint 3000 milliárd dollárnyi vagyont kezel, és amely – amint azt büszkén hirdetik – a világ milliárdosainak több mint felét az ügyfelei közt tartja számon, a teljes befektetett vagyon összesen 21 százaléka esett a magántőke-befektetésekre a 2020-as 17 százalék után. Ebből az összvagyon 13 százalékát közvetlenül allokálták rendeltetési helyére, míg 8 százalékát közvetítőkön keresztül.

Eközben a fix kamatozású kötvénybefektetések aránya a teljes vagyonhoz képest két százalékponttal, 11 százalékra csökkent, míg a részvénybefektetések 24 százalék körül stagnáltak. Sőt, még a hagyományosan kedvencnek számító ingatlanbefektetések is 12 százalékra csúsztak vissza tavaly a 2020-as 13-ról.

A megkérdezett családi irodák mintegy 63 százaléka egyébként már nem bízik benne, hogy a jó minőségű kötvénybefektetések diverzifikálnák portfóliójuk kockázatát. A többség emellett inkább az aktív kezelői stratégiák mellett döntött, a passzív invesztíciók rovására.

A családok mintegy négyötöde fektetett kriptovalutákba is, így ezek aránya közel 3 százalékra nőtt. Az újítás indoka elsősorban az volt, hogy megismerkedjenek a technológiával, persze szép hozamokat is reméltek az alternatív eszközöktől.

Nyugtalanító fejlemény ugyanakkor, hogy a fenntartható területekre allokáló 110 család több mint fele tart az úgynevezett greenwashingtól, vagyis zöldmosástól, azaz nem bízik benne, hogy azonosítani tudja a befektetéseivel kapcsolatos félrevezető környezetvédelmi állításokat. A nehézségek persze nem riasztották el a szupergazdagokat, az UBS szerint mintegy 53 százalékuk szigorította a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos átvilágítási eljárását. Az pedig nem kérdés, hogy erre valóban képesek, lévén egyik-másik családi iroda, köztük a számítógépgyártásból meggazdagodott Michael Dellé vagy Li Ka-sing hongkongi mágnásé olyan kifinomultan működik, hogy azt sok intézmény is megirigyelhetné.

Van egy egészséges szkepticizmus, hogy amit zöldnek neveznek, az valóban zöld-e 

– mondta egy interjúban Joe Stadler, az UBS vagyonkezelési részlegének ügyvezető alelnöke. Ezért aztán a család irodák növelték mind a házon belüli szakértők, mind a külső tanácsadók számát – tette hozzá.

Az olyan zöldmosási botrányok, mint például a Deutsche Bank vagyonkezelőjénél, a DWS Groupnál múlt héten kirobbant skandalum, amely miatt a vagyonkezelőnél váratlanul razziát is tartottak, szintén a növekvő ellenőrzés fontosságát támasztják alá, már csak azért is, mert a társadalmi és környezetvédelmi szempontból tudatos ESG-konform befektetések iránti kereslet a Bloomberg Intelligence szerint 2025-re várhatóan több mint 50 000 milliárd dollárra nő, ami a globálisan kezelt vagyonnak mintegy harmadát teszi majd ki.