Nehéz helyzetben a kötvénybefektetők

Évtizedek óta nem zárult ilyen rosszul félév a globális kötvénypiacokon. A Refinitiv kötvénypiaci stratégákat kérdezett a második féléves kilátásokról, az amerikai és a német állampapírhozamok várható mozgásáról. A kötvényeket tartó befektetők szempontjából aligha jó hír, hogy a válaszadók több mint fele szerint az európai piacokon az eladási hullámnak koránt sincs még vége, a következő három hónapban is lefelé mozoghatnak az árfolyamok, Amerikában viszont jó eséllyel egy éven belül nem kerül 3,5 százalék (június közepi csúcs) fölé a 10 éves hozam. 

Izgalmas kérdés, hogy az Európai Központi Bank (EKB) milyen különbséget tolerálna az euróövezeti országok államkötvényhozamában. Az elemzők véleménye annak tudatában érdekes, hogy az EKB jelenleg is dolgozik az eurózóna hozamainak karbantartását célzó eszközén. 

A központi bank célja egyértelműen az, hogy a tagállamok államkötvényhozamai ne távolodjanak egymástól, s ezzel megelőzhető legyen az egyenlőtlen eladósodás és infláció. A program első felét a járvány idején elkülönített forrásokból finanszíroznák, körülbelül havi 17 milliárdnyi kötvény jár le a PEPP programból havonta. A második részben pedig a közös monetáris, de eltérő fiskális politikából következő különbségeket harmonizálnák. 

A német–olasz hozamkülönbözet hétfőn 200 bázispont volt, a szakértők szerint az EKB-tolerancia szintje 250-275 bázispont között van. A válaszadók kétharmada valószínűsíti, hogy a következő fél évben a két referenciahozam különbsége eljut erre a szintre. A jelenlegi 1,2 százalékos német hozamot egy éven belül 1,75 százalékra várják, vagyis a többség nem számít az éves rekord megdőlésére (amikor az EKB döntéshozók június 15-re rendkívüli ülést hívtak össze, a hozam 1,926 százalékos csúcsra ugrott). Negyedük szerint viszont az EKB soron következő szigorító lépései egy éven belül 2 százalék fölé tornászhatják az irányadó német hozamokat. 

Az ING hétfőn publikált elemzői jegyzete szerint „mivel nagy a kockázata annak, hogy az eurózóna gazdasága az év vége felé technikai recesszióba kerül, és az infláció 2023-ban csökken, aligha lesz mozgástere az EKB-nak arra, hogy 2023-ban további kamatemeléseket hajtson végre”. 
 

A jelek szerint az amerikai hozamok viszont már inkább lefelé tarthatnak: a 10 éves papírral 3,5 százalékos hozamon kereskedtek június közepén, jelenleg 2,9 százalék alatt. Egy éven belül 3,2 százalékos maximumszintre számítanak a szakértők, mindössze negyedük vár 3,5 százaléknál magasabb hozamokat. Valószínűleg láthatnak a befektetők inverzbe forduló hozamgörbét Amerikában is,  két- és tízéves hozamok különbözete mínusz 20 bázispontot is elérhet, ez 2002 június óta az első ilyen várakozás. 

A Raiffeisen elemzői szerint az amerikai hozamok csökkenésének most az az oka, hogy jelentős pálfordulás zajlik a jegybanki alapkamat várható alakulása terén. Decemberre 3,25 százalékos alapkamatszintet áraznak a piaci szereplők a június közepi 3,5 százalék helyett. Jövő decemberre pedig 2,75 százalékos lehet a Fed alapkamata – írják a Raiffeisen szakértői, megjegyezve, hogy a határidős pénzpiacok továbbra is rendkívül volatilisek.