Több mint tíz éve nem látott szintekre emelkedtek a közép-európai kötvényhozamok, a jelenlegi szintek már egyértelműen vonzónak tekinthetők – olvasható az Erste kötvénypiaci körképében, amelyet hétfőn publikáltak. Ez egyértelműen rossz hír mindazoknak, akik már tartanak ezekből a kötvényekből, hiszen a korábban megvett hitelpapírok aktuális árfolyama a hozamemelkedéssel párhuzamosan csökken. Különösen rosszul jártak a nem rezidens befektetők, akik a közép-európai devizáknak az euróval, de főleg a dollárral szembeni leértékelődését is kénytelenek voltak elszenvedni. E lista élén egy 2032-ben lejáró magyar államkötvény áll, amely évi 4,75 százalékos forintkamatot fizet, s árfolyama – euróban – idén több mint 35 százalékkal esett.
A fordulat azonban már nem lehet messze – vélik az Erste elemzői – az infláció és a kamatlábak a harmadik negyedévben érhetnek a csúcsra. Erre utal a többi közt az, hogy a júniusi 8,1 százalékos csúcshoz képest a tízéves lengyel referenciakötvény hozama 6,6 százalékra ereszkedett vissza, s a cseh hozam is lejött 5,95-ról 4,4 százalékra. A Raiffeisen hétfői elemzése azzal magyarázza egyes állampapírok hozamcsökkenését, hogy a befektetők a biztonságos eszközöket keresik. A recessziós félelmek elterjedésével a befektetők a kötvényekbe menekülnek, amelyek így megdrágulnak, és lecsökken a hozamuk.
A magyar tízéves hozam viszont 9 százalék körül ragadt, ami azzal magyarázható, hogy a piac további kamatemelést áraz, az Erste szakértői például 12 százalékos MNB-alapkamattal számolnak 2022 végére.
Ellentétes hozammozgások várhatók egyéves távlatban a régióban. A nem eurós országokban 30–150 bázispontos csökkenés várható, míg a térség két eurós államában (Szlovákiában és Szlovéniában) 40–60 bázispontos hozamemelkedésre érdemes berendezkedni. Ehhez persze az is kell, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakuljon a CEE-régió inflációja, amelynek átlagos rátáját idénre 12,4 százalékra, jövőre pedig 7,1-re prognosztizálják az Ersténél.
Ha tartósan magas maradna a térségben az infláció, az egyértelműen növelné a stagfláció kockázatát, rövid távon viszont lehet pozitív hatása, de csak az államháztartást illetően, az adóbevételek megugrása miatt. Az Erste elemzői a közép-európai infláció csúcsát a harmadik negyedévre várják, hozzáteszik azonban, mindez nagyban függ az ártámogatások megszüntetésétől és az energiaárak emelkedésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.