J&J: a babahintőpor megy a kukába, milliárdos kártérítési perek folynak

A lágy talkum helyett kukoricakeményítő-alapú babahintőporok gyártására és értékesítésére tér át a Johnson & Johnson (J&J). A hír jelentőségét az adja, hogy a világ legnagyobb gyógyszer- és egészségügyitermék-gyártója ezzel szándéka szerint pontot tenne a termék rákkeltő hatását övező botrány végére. 

Pontosabban a termék visszavonásával megakadályozná, hogy ellene az eddigieken felül újabb, dollármilliárdos költségekkel fenyegető kártérítési pereket indítsanak. Elővigyázatosságból ezt Észak-Amerikában már 2020 májusában megtette, globális viszonylatban csak 2023 januárjától vehetnek búcsút a fogyasztók a kétes hírnevet szerzett babahintőportól. 

A J&J az inkriminált hintőpor piaci kivezetését nem a perekkel indokolja, hanem azzal, hogy átrendezi a termékportfólióját és ennek a selejtezésnek ez is áldozatul esik. Közleményükben megnyugtatásul hangsúlyozzák, hogy a kukoricakeményítő-alapú helyettesítő termékük már hozzáférhető, flakonjai a világ legtöbb országában már ott sorakoznak a drogériák és hipermarketek polcain. 

Kereskedelmi adatokat a cég nem közölt, az viszont köztudomású, hogy a klasszikus hintőpora iránti kereslet igencsak megcsappant a karcinogén azbeszttartalommal való „befeketítését” követően. 

 azt meg pláne, hogy szándékosan kevertek volna bele állományjavító céllal az anyagból.

A Reuters 2018-as vizsgálódása szerint azonban a J&J évtizedek óta tudott arról, hogy a talkumtermékei rákkeltő azbesztet tartalmaznak. Belső vállalati feljegyzések, bírósági tanúvallomások és egyéb bizonyítékok azt mutatták, hogy legalább 1971-től a 2000-es évek elejéig a J&J nyers talkum és kész hintőporok tesztje több esetben kimutatott minimális mennyiségű azbesztet.

A közvetlen ok-okozati összefüggést a hintőpor és a petefészekrák között tudományos kutatások nem tudták igazolni, ennek ellenére 

és számos közülük a felperes győzelmével végződött. A dollármilliárdos fizetési kötelezettségekkel való fenyegetést látva a J&J bevetette a Barba-trükköt, azaz a texasi kétlépcsős tehermentesítési módszert, amely ebben az államban teljesen legális. 

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a hintőporral kapcsolatos ügyek vitelét egy újonnan alapított leányvállalatba viszik ki, ezzel keletkezett kártérítési kötelezettségekkel egyetemben. Aztán kis fáziskéséssel kiszállnak a cégből (az LTL Managementből), majd azt fizetésképtelenné nyilváníttatják, és a csőd miatt a károsultak futhatnak a pénz után, a J&J pedig mentesül a következmények alól. 

A csődeljárás alatt pedig minden púderpert felfüggesztenek. 

 (vagy a magára hagyott leányvállalatára).

Az LTL jogászai szerint a felperesek sokkal jobban járnának, ha csődegyezség keretében rendeznék kárigényüket, akkor mindenki méltányos összeget kaphatna, szemben azokkal a kiváltságosakkal, akik a korábbi esküdtszéki tárgyalásokon lottófőnyereménnyel felérő összegekhez jutottak. 

ám ez az esetek súlyosságától függően nyilván változhat. A J&J 6846 peres ügyet zárt le egyezséggel, mielőtt az LTL-re lőcsölte a kötelezettségeket. Ezekben 966 millió dollárt fizetett ki, átlagosan 141 ezer dollárt. Az ügyvédek szerint ha ezt vennék alapul, akkor az óriáscégnek 5,5 milliárd dollárt kellene a kártérítésekre kifizetnie, ami egy ekkora méretű, prosperáló vállalat számára aprópénznek tűnik, üzletileg is vállalható.

Ez a verdikt olajat öntött a tűzre, csak úgy özönlöttek az újabb perindítások. A felperesek ügyvédei szerint a cég jogellenesen járt el a texasi trükkel, de ha a csődeljárás után a szövetségi fellebbviteli bíróság úgy dönt, hogy folytatódhatnak majd a perek, akkor a hintőpor mostani, globális kivezetésének tényét bizonyítékként használják fel a bűnösség beismeréseként értelmezve. Hogy ez mennyire ütős kártya, arról megoszlanak a vélemények, hiszen a termékek fejlesztése, lecserélése mindennapos a fogyasztói cikkek gyártóinál.