Jüant, rúpiát, török lírát tartalékolna az orosz jegybank
Oroszország fontolgatja, hogy olyan „baráti” országok, mint Kína, India és Törökország valutáját vásárolja fel, így töltve fel devizatartalékait, miután a szankciók kizárták a dollár és az euró piacáról. Az orosz központi bank azt is közölte, hogy
ragaszkodik a rubel szabadon lebegésére alapozott árfolyam-politikához.
Kiemelte, hogy fontos lenne visszaállítani azt a költségvetési szabályt, amely az olajból származó többletbevételeket a nemzeti vagyonalapba (NWF) gyűjtené, tartalékolva a veszteséges időszakokra.
A 2023–2025-ös monetáris politikáról szólva a közlemény úgy fogalmaz, hogy jelenleg különböző lehetőségeket vitatnak meg arra vonatkozóan, miként lehetne feltölteni a nemzeti vagyonalapot, figyelembe véve az Oroszország elleni nyugati szankciókat.
Az orosz pénzügyminisztérium már dolgozik azon a költségvetési szabálymechanizmuson, amely lehetővé tenné, hogy a „baráti országok” valutáit – így a jüant, a rúpiát és a török lírát – tartalékolják. A hatályos költségvetési törvény értelmében Oroszország korábban dollárt és eurót vásárolhatott, de más valutát nem.
A rubel megnövekedett volatilitása miatt 2022 elején leállították a napi devizavásárlásokat az alap számára.
Az NWF kezelője a pénzügyminisztérium, ám az alap része a központi bank nemzetközi tartalékának, amelybe a jüan is beletartozik. Ez februárban mintegy 640 milliárd dollárt tett ki, aminek azonban csaknem a felét a nyugati szankciók értelmében befagyasztották.
A gazdasági kilátásokról szólva a jegybanki közlemény kiemelte:
az orosz gazdaság kétévnyi zsugorodás után, 2024-ben visszatér a növekedési pályára, s az infláció addigra 4 százalékra csillapodik, ami lehetővé teszi a központi bank számára, hogy 2025-ben az irányadó kamatlábat az 5–6 százalékos tartományba szorítsa.
A prognózis szerint az irányadó kamatláb jövőre átlagosan 6,5-8,5 százalék lesz, majd fokozatosan 6-7 százalékra mérséklődik 2024-ben.
A központi bank nem lát okot a február 24. után bevezett tőkekontroll fenntartására és a devizaszámlák korlátozására, mert a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok mérséklődtek.
Az orosz pénzek kimenekítése már tavasszal erőteljesen támasztotta a török lírát. A török központi bank március közepén mindössze két nap alatt mintegy hárommilliárd dollárt fogadott be a hazai bankokkal folytatott swapügyletek eredményeként, és a pénz nagy része az oroszok betétje volt, akik biztonságos menedéknek tekintik Törökországot. Az ukrajnai háború kitörése után a török lakáspiacon minden tíz eladásból hat-hét esetben oroszok voltak a vevők, háttérbe szorítva az arab ügyfélkört.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.