Kamatdöntő ülést tartott a török jegybank, amelynek során 14-ről 13 százalékra mérsékelte az alapkamatot, miközben az utolsó adat szerint az országban a 80 százalékot közelíti az infláció. A török monetáris politikát régóta bírálatok érik, és ezek különösen azt követően erősödtek fel, hogy tavaly többször is kamatcsökkentésre került sor, miközben az infláció gyorsult, a török líra pedig gyengült.
Sokan úgy gondolják, hogy az inflációs helyzethez nem alkalmazkodó monetáris politikát a kormányzat erőlteti a gazdasági növekedés érdekében, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nem új keletű folyamatról van szó. Az ezredforduló idején stabilizált líra tíz évvel ezelőtt gyengülni kezdett, az infláció megnövekedett, és ez a folyamat akkor is zajlott, amikor szinte az egész világ a deflációs folyamatokkal küzdött. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy amikor a világon felütötte a fejét a magas infláció, akkor felgyorsult a török folyamat.
A jegybank azonban úgy tűnik, nem a hagyományos módon kezeli a kérdést, indoklásuk szerint az inflációt a növekvő energia- és élelmiszerárak okozzák, amelyekre a nemzeti banknak nincs ráhatása. A csökkentés
meglepte a piaci résztvevőket, miután épp az a jegybank hajtotta végre, ahol a legnagyobb a negatív reálkamat.
A 79,6 százalékos infláció melletti 13 százalékos jegybanki alapkamat igen szokatlan, a török líra a döntés után másfél százalékkal gyengült az euróhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.