Tőkéhez jutott, tovább repülhet az SAS
Fellélegezhet az SAS: a skandináv légitársaság 700 millió dollár friss tőkéhez jutott halaszthatatlan szerkezetátalakítási programjának finanszírozásához, illetve egyáltalán ahhoz, hogy rendezze sorait, miután az Egyesült Államokban csődvédelembe menekült a hitelezői elől.
A hét végi bejelentés szerint a pénzt az Apollo Global Management bocsátja rendelkezésére, azaz ismertté vált a tavasz óta az SAS körül tébláboló, eddig névtelenségbe burkolózó befektető kiléte. A légitársaság még július elején kért csődvédelmet Amerikában, hogy időt nyerjen és adósságállományát át tudja ütemezni.
Helyzetét súlyosbította, hogy a szerkezetváltással óhatatlanul együtt járó leépítési tervek elleni tiltakozásul pilótái kéthetes sztrájkba kezdtek, egyben bérkövetelésekkel is előálltak, tovább duzzasztva az amúgy is kapacitásgondokkal küszködő európai légi közlekedési ipar problémáit.
Maga a munkabeszüntetés több mint 145 millió dolláros kiesést okozott a légitársaságnak, és bosszúságot a jegyét korábban már megváltó 380 ezer utasnak, akiknek alternatív megoldást kellett találniuk, hogy elérjenek úti céljukhoz. Az SAS a múlt héten vont mérleget a sztrájkról, amely miatt 3700 járatát kellett törölnie a nyári utazási főszezonban.
Júliusi utasszáma 32 százalékkal csökkent éves összevetésben, kapacitása pedig 23 százalékkal. Az SAS arra számít, hogy
szeptember végéig megkapja a 700 millió dolláros finanszírozás bírósági jóváhagyását,
s ezt követően háromnegyed-egy éven belül végre is tudja hajtani a légitársaság életképes működéséhez elengedhetetlen változtatásokat.
Az SAS már a járvány előtt is veszteséges volt, nem bírta a fapados légitársaságok által kiélezett versenyt, ezért költségcsökkentésre és tőkebevonásra kényszerült. A norvég, a svéd és a dán állam társulásával 1946-ban megalapított skandináv légitársaságból a norvégok 2018-ban már kiszálltak, a folyamatos feltőkésítésekre a svédek ezúttal kategorikus nemmel válaszoltak, egyedül a dánok álltak konstruktívan a helyzethez és karolták fel a magántőke bevonásával szervezett mentőakciót.
Belátták, ha magára hagyják a légitársaságot, azzal egyszersmind el is búcsúzhatnak a befektetésüktől. Az SAS megerősítésére bejelentkezett Apollónak és társainak eredetileg egymilliárd dollárral kellene betársulniuk, és ezzel párhuzamosan közel kétmilliárd dollárnyi tartozást kell vagy tulajdonrészre váltani, vagy átütemezni.
A svéd kormány legfeljebb az adósság transzformálásában venne részt.
Az utóbbi évtizedekben összesen 834 millió dollárt csepegtettek a svédek a vállalatba, de a fejős tehén szerepét inkább nem vállalják a továbbiakban.
A légitársaság 5216 dolgozóval kezdte idei üzleti évét, ám a létszámot és a repülőgépek lízingdíját mindenképp csökkenteni akarják.
Nicolai Wammen dán pénzügyminiszter szerint az SAS alapvetően életképes és nyereségessé tehető, épp ezért országa 21,8-ről 30 százalékra is hajlandó emelni benne a részesedését a tőkeemelés révén. Az adósságelengedés és az értékpapírosítás is szerepel az opcióik között.
A dánok ragaszkodása érthető, hiszen egyrészt az SAS fő bázisa a koppenhágai repülőtér, másrészt a légitársaság a dán gazdaság területén fontos szerepet tölt be, függetlenül attól, hogy ma még masszívan veszteséges, az első negyedévet 160 millió dolláros mínusszal zárta.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a dán állami befolyás növelése nem biztos, hogy egybeesik a rugalmasan gondolkozó magánbefektetők elképzeléseivel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.