Van, ahol már a hetven százalékot közelíti az alapkamat
A sok helyen több évtizedes csúcsokat döntő infláció hatására a jegybankok egymás után lépnek a monetáris szigorítás útjára. A mértéket tekintve az argentin jegybank jár az élen, 950 ponttal emelte meg a szintet, nem sokkal az előző, 800 bázispontos emelés után. Kétségtelen, hogy a dél-amerikai országban nem szokatlan a magas infláció, hisz az ország az elmúlt hetven évben folyamatosan küzdött vele, miután a kormányok képtelenek voltak egyensúlyi költségvetési politikát folytatni.
A júliusi havi inflációs adat 7,4 százalék lett, az éves szint 71 százalék, ami már Argentínában is húszéves csúcs. A jegybank arra törekszik, hogy reálkamatot érjen el, ami az IMF-fel tető alá hozott óriási, 45 milliárd dolláros megegyezés egyik feltétele volt. Persze a kamatemelés önmagában kevés akkor, ha a költségvetést nem tudják kiegyensúlyozni: ilyen magas infláció nem is tud máshogy létrejönni, mint óriási fedezetlen költségvetési hiánnyal és az ehhez tartozó pénznyomtatással.
Más latin-amerikai országok, amelyekben korábban ugyancsak gyakori vendég volt az infláció, lényegesen jobban állnak. Brazíliában 13,75 százalék az alapkamat, viszont az ország devizája az egyik legjobban teljesítő idén, a kevéssel 10 százalék fölötti infláció júliusban már csökkent. Mexikóban 8,15 százalék a legfrissebb inflációs adat, a jegybank pedig 8,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Az argentin alapkamat a világon a legmagasabb a tényleges monetáris politikával rendelkező országok közül.
Az afrikai Zimbabwe esetében ugyan 200 százalék ez a szám, de a ki sem fejezhető nagyságú infláció miatt immár másodszor döntött úgy az ország, hogy nem erőlteti a saját devizát, hagyja, hogy a dollárt használják a gazdaság szereplői.
Az argentin után a második legmagasabb jegybanki alapkamatot Venezuelában jegyzik 56,18 százalékkal, bár a pénzrendszer ott sem tekinthető teljesen működőképesnek. Ezután Jemen következik 27 százalékkal, majd Ukrajna 25 százalékkal, itt a háború miatt nehéz összehasonlítást tenni, ezenkívül még Szudánban és Moldovában van 20 százalék fölötti kamatszint.
A hazai 10,75 százalék világszinten viszonylag magas (29 országban magasabb a szint), Európában pedig az említett Ukrajnán és Moldován kívül csak Törökország és Belarusz van előttünk 14, illetve 12 százalékkal.
Térségünkben Csehországban 7, Lengyelországban 6,5 százalék, Romániában pedig 5,5 százalék az alapkamat, A Nyugat-Balkán országaiban érdekes módon 3 százalék vagy az alatti szintek jellemzőek.
Végül egy különös érdekesség: még mindig vannak olyan országok, ahol negatív az alapkamat. Az egyik Svájc mínusz 0,25 százalékkal, a másik Dánia mínusz 0,1 százalékkal, végül Japán ugyancsak mínusz 0,1 százalékkal. Nulla a kamatszint az eurózónában (bár itt két fontos jegybanki kamatszint van, a másik 0,5 százalékos), ugyancsak nulla Bulgáriában, ahol valutatanácsi rendszerben az euróhoz van kötve a leva árfolyama.
Érdekes módon az eurózónához januárban csatlakozó Horvátországban 2,5 százalék a szint: kétségkívül az eurózónában még több emelés várható idén, így a legújabb tag év végén kényelmesen hozzáigazíthatja kamatát a zóna akkori szintjéhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.