A spekulánsok és a fedezeti kényszer miatt omladozik az európai energiahordozók piaca
Az Oroszország elleni szankciók következményeként kialakult európai olaj- és gázválságot likviditási gondok súlyosbítják. Ahogy a Reutersnek egy kereskedő elmondta, a határidős piac nem működik megfelelően, és ez problémákat okoz a fizikai piacon, ezáltal magasabb árakhoz, következésképpen tovább emelkedő inflációhoz vezet, ami árspirálba torkollik.
Közeleg a tél, és az európai kormányok késésben vannak, bár az energiakereskedők, a közüzemi cégek, az olajtársaságok, valamint a bankok már márciusban jelezték a téli csúcsidőszakban várható ellátási feszültségeket.
Az EU sokáig nem vette elég komolyan, hogy az energiaszolgáltatók a pénzügyi összeomlás szélére kerülhetnek.
A piaci szereplők általában fedezeti ügyletekkel próbálják ellensúlyozni a pénzügyi kitettségüket a jövőbeni árugrásokkal szemben. Jellemzően a fizikai piacon kötött short pozíciókról van szó, amelyeket 85-90 százalékban banki hitelekkel finanszíroznak, míg 10-15 százalék a saját számlás önerő. Amennyiben a pénzeszközeik a minimális marginkövetelmény alá buknak, akkor jön a sokat emlegetett margin call. Vagyis pótolni kell a fedezetet, hogy elkerüljék a pozíció kényszerlikvidálását.
Ahogy az elmúlt évben az áram, a gáz és a szén ára emelkedett, úgy lett egyre borsosabb a shortok árazása.
A növekvő fedezeti igény a kisebb szereplőket kiszorította a piacról, egyre illikvidebb piaci környezetet eredményezve, növelve a volatilitást. Az éles árrobbanások immár a nagyobb szereplőket is veszélyeztetik. Augusztus vége óta több európai kormány is támogatást nyújtott a közszolgáltatóknak, de kérdéses, hogy ez a téli áremelkedések idején elegendő lesz-e a fedezetek fenntartásához. Különösen, hogy
a tőzsdék, az elszámolóházak és a brókerek a régi 10-15 százalékról a szerződés értékének 100-150 százalékára emelték a kötelező biztosítékok összegét.
A kereskedők további tömeges kiszorulása a piacról komoly olaj-. gáz- és szénellátási zavarokhoz vezethet. A norvég állami tulajdonú Equinor cég, Európa vezető gázkereskedője úgy számol, hogy a kontinens energetikai vállalatainak – Nagy-Britannia kivételével – legalább 1500 milliárd euróra van szükségük ahhoz, hogy fedezzék a gázárak emelkedéséből eredő kitettség költségeit. A Reuters emlékeztet, hogy
az amerikai másodlagos jelzáloghitelek 2007-es 1300 milliárd dolláros szintje globális pénzügyi összeomláshoz vezetett.
Az Európai Központi Bank egyik döntéshozója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy legrosszabb esetben a veszteségek 25-30 milliárd euróra rúgnának, és az igazi kockázatot a spekuláció jelenti, míg a tényleges piac nincs veszélyben.
Egyes kereskedők és bankok mégis arra kérték a szabályozó hatóságokat, például az EKB-t és a Bank of Englandet, hogy nyújtsanak garanciákat vagy hitelbiztosítást a brókereknek és elszámolóházaknak, hogy a fedezeteket a válság előtti szintekre mérsékelhessék. Az ügyet ismerő források szerint ez visszacsalogatná a piaci szereplőket és növelné a likviditást.
Az EKB és a BoE április óta több nagy kereskedőházzal, valamint bankkal is tárgyalt, de a konzultációkból, amelyekről eddig be sem számoltak, nem születtek konkrét intézkedések. Christine Lagarde,
az Európai Központi Bank elnöke azonban nemrég kijelentette, hogy támogatná a fizetőképes energiapiaci szereplők, köztük a közműszolgáltatók likviditásának biztosítását célzó költségvetési intézkedéseket, míg az EKB készen áll arra, hogy szükség esetén likviditást nyújtson a bankoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.