Kína 20 százalékos kockázati tartalékolási kötelezettséget ír elő a bankok devizatőzsdei határidős eladásaira – közölte a pekingi jegybank hétfőn.
A Bloomberg szerint ezzel az ázsiai nagyhatalom központi bankja a jüan gyengülésére játszó származtatott ügyleteket akarja megdrágítani, hogy támogatást nyújtson a helyi devizának, amely
már közel áll hozzá, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szintre csússzon a dollárral szemben.
Augusztus óta a központi bank a kötelező tartalékának növelése mellett a napi referencia-kamatlábakon keresztül is igyekszik megfékezni a jüan leértékelődését, és inkább tartalékolásra rábírni a kereskedelmi bankokat.
Az árfolyamcsökkenést azonban az idézi elő, hogy míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a száguldó infláció miatt agresszíven emeli a dollár alapkamatát, Kínában a visszaeső gazdasági növekedésre tekintettel nemhogy emelnék, hanem egyenesen visszavágták a kamatokat.
Emiatt azonban – akárcsak Japánból – a világ második legnagyobb gazdaságából is elkezdett kiáramlani a tőke, ennek lassítását most adminisztratív korlátozásokkal kísérlik meg.
„A kínai jegybank a kockázati tartalékolási kötelezettség bevezetésével a jüan leértékelődésének ütemét kívánja lassítani, de ez valószínűleg nem fogja megfordítani a folyamatot” – mondta Peiqian Liu, a NatWest Markets közgazdásza.
A kínai deviza gyengülése ugyanis a dollár robbanásszerű emelkedése miatt a többi meghatározó pénznemhez hasonlóan elkerülhetetlen
– tette hozzá.
A jüan egyébként kínai idő szerint késő délután a dollárhoz mérten újabb 0,4 százalékkal, év eleje óta pedig már összesen 11 százalékkal gyengült, a zöldhasú kurzusa ezzel már 7,1588-ra jüanra izmosodott. Ha pedig a devizakereszt 7,1854 fölé emelkedik, ez azt jelenti, hogy
a kínai deviza 2008 eleje óta nem látott mélypontra esik.
A kínai határidős devizakereskedés kockázati tartalékolási követelményeinek oda- és visszaváltoztatásáról az utóbbi időben amúgy már külön elemzést lehetne írni. A központi bank 2015-ben nulláról 20 százalékra emelte a szintet, majd két évvel később csökkentette, 2018-ban pedig ismét emelte. Végül 2020-ban teljesen eltörölte, miután a jüan masszívan erősödött.
A tartalékolás legújabb bevezetésével egyidejűleg a jegybank hétfőn 2020 óta először állította be a dollárhoz mért napi referencia-árfolyamot 7 fölé, amit a NatWest úgy értékel, hogy ezek szerint nem szándékoznak megvédeni semmilyen konkrét szintet. A jüan 2 százalékos eltéréssel mozoghat a referenciaszint körül, és hétfőn gyorsan a kereskedési sáv gyenge végére került.
A központi banknak több eszköz áll rendelkezésére a jüan védelmére – mondta Jingyang Chen, az HSBC Holdings devizastratégája, ám annak dacára, hogy korábban a jegybank alelnöke rádörrentett a kereskedőkre, mondván, a központi bank nem fogja megengedni az „észszerű, kiegyensúlyozott és alapvetően stabil” árfolyam megváltoztatását, nem sok jele látszik a beavatkozásnak – tette hozzá.
Pedig ezzel egyidejűleg a kereskedőket arra is figyelmeztették, hogy ne játsszanak konkrét jüanszintekre.
Ha viszont a jüan további gyors esését látnánk, akkor lehet, hogy intenzívebb közvetlen beavatkozások vagy a devizatartalékok arányának újabb csökkentése következne
– tette hozzá.
A jüan gyengülése amúgy arra késztetheti a kínai monetáris politika irányítóit, hogy elhalasszák a további lazítást. A jegybank az augusztusi meglepetésszerű kamatcsökkentés után, ebben a hónapban a Fed ismételt szigorítására tekintettel már nem is határozott újabb enyhítésről.
A Bloomberg Economics előzetes becslése szerint a Fed 2022 és 2023 hátralévő részében folytatja inflációellenes kurzusát, Pekingben pedig ebben az időszakban a tőke menekülése ellenére is fenntartják az alapvetően enyhe, növekedést támogató irányvonalat, és 2023 végére 2,45 százalékra csökkenhet az egyéves kamatláb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.