Megütheti a bokáját a zloty, de mi lesz akkor a forinttal?

Elveheti a lengyel jegybank döntéshozóinak kamatemelési kedvét, hogy a minapi adatok szerint elképesztő mértékben beszakadt a feldolgozóipari aktivitás Közép-Európa legnagyobb gazdaságában. A szerdai ülés döntéseitől és kommentárjaitól függően akár jelentősen elmozdulhat a zloty, ez pedig a forintkereskedőknek sem mindegy: a két deviza jobbára egy irányba mozog – ha nem is azonos sebességgel –, amikor azonban valamelyik országban a másikat közvetlenül nem érintő, piacbefolyásolóan fontos hír érkezik, az is előfordul, hogy egymás ellenében szkandereztetik meg őket.

Csütörtökön tették közzé az augusztusi közép-európai beszerzésimenedzser-indexeket (BMI), és a régióban egyedül a magyar feldolgozóipar élénkül, a lengyel index azonban a vártnál is gyatrább 40,9 pontos szintre zuhant a 100 pontos skálán, amelyen az 50 pont stagnálást, az ennél alacsonyabb érték visszaesést jelez.

A már korábban ismertté vált második negyedévi lengyel belföldi össztermék (GDP) adatai 2,1 százalékos esést jeleztek az előző három hónaphoz képest, miközben a csehek 0,5, a magyarok 1 százalékkal még nőttek az ukrajnai háború ellenére. A katasztrofális új BMI-adatok aláhúzták az aggodalmat, hogy recesszió jöhet (holott a második negyedévben az index még 5,5 százalékos pluszt mutatott az egy évvel ezelőtti, még a járvány okozta válság által érintett szinthez képest).

Nem véletlen, hogy a horizontot fellegekkel elborító háborús hónapokban a cseheknél és a lengyeleknél is erősödtek a hangok, hogy a gazdasági teljesítmény védelmében ideje véget vetni az egy éve tartó szakadatlan jegybanki kamatemeléseknek.

A bökkenő, hogy a régió gazdaságait a felszökött infláció is sújtja, a jegybankok dolga pedig ennek a leküzdése, és a héten kiderült, hogy a lengyel éves infláció augusztusban még az előző havi 15,6 százalékos szintről is feljebb kúszott, 16,1 százalékra. 

Félő, hogy a drágulás még tovább gyorsul, főleg, ha még tovább lassulnak az Ukrajna megtámadása miatt kivetett nyugati szankciókkal dacoló Oroszország európai földgázszállításai. A gyorsuló infláció a kamatok további emelését teheti szükségessé, ami a zlotyt erősítené. A gazdaság teljesítményét azonban tovább rontaná, ezért a gyenge BMI- és GDP-adatok a kamatszigorítás ellen szólnak – ez pedig a zloty ellen beszél.

Nyomás az árfolyamra

A jegybank szerdai döntésein és kommentárjain tehát sok múlik, és jelentős kilengéseket okozhatnak a zloty árfolyamában. Attól is függően, milyen nemzetközi hangulatban érik a régió devizapiacait a hírek, a forint megint együtt mozoghat a zlotyval, de akár az is megtörténhet, hogy az immár május óta a 85-ös szint körül ingázó zloty-forint keresztárfolyam megindul valamelyik irányba.

Az elemzők jobbára azt várják, hogy az infláció további emelkedését követő időszak nem a legjobb alkalom a lengyel jegybank (NBP) számára, hogy most állítsa meg a kamatemeléseket, vagyis ha mégis ezt tenné, az keményen megüthetné a zlotyt. 

– írták jegyzetükben az inflációs adatok közlése után az ING közgazdászai.

A szomorú BMI-adatokat követően azonban a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője, Tatha Ghose arra jutott, hogy így nehéz lesz küzdeni az inflációval, szeptemberre még várható egy kamatemelés, de minimális mértékű, és a recessziós félelmek hatására Adam Glapinski jegybankelnök várhatóan ráerősít a galamblelkű retorikára, azaz a szigorítás ellenzésére. Mivel azonban ez kontrasztot képezne a Fed és az EKB politikájával és a régiós jegybankokéval is, 

– tette hozzá.

És akkor mi lesz a forinttal?

A forintot jobban megviselte az elmúlt hónapokban a dollár erősödése, a háború és az általa kiélezett energiaválság és az európai uniós forrásokért Brüsszellel folytatott vita, mint az ugyanezen tényezőket ugyancsak megszenvedő zlotyt. Az elmúlt napokban a forint offenzívába került, és túlteljesítette a zlotyt, és a 410 feletti szintekről indulva erősödött a 400-as vonalon az euró ellenében.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank keddi újabb kamatemelése mellett az sietett a szorongatott forint segítségére, hogy egyrészt nem folytatódott az euró gyengülése a dollár ellenében, másrészt a piacokon ígéretesnek tartják, hogy a diszkontkötvények, amelyeket az MNB kibocsátani készül, a külföldieket is beengedhetik a piacra, és ezzel hatékonyabban segíthetnek csökkenteni a forintmennyiséget a devizapiacon, karbantartva az árfolyamot.

Sok elemző mondja azonban, hogy a forintvételi pozíciók heggyé hízása valószerűtlen, mert rengeteg a bizonytalanság, és ezek olyan méretesek, hogy a lengyelnél magasabb kamat sem védi meg ellenük rossz esetben a forintot. Ha nem valósulnak meg az optimista várakozások – például a földgáz ára bármilyen rossz hír hatására felfelé tör ki a jelenlegi régiókból, az Európai Unió nem tudja megfékezni az áram árának felszaladását, illetve Varsó vagy Budapest kilátásai az uniós pénzek megszerzésére romlanak –, az hirtelen lökéssel újabb árfolyamzuhanáshoz vezethet. Emiatt érdemes kételyekkel figyelni az árfolyam-előrejelzéseket.

A régióban

– vélte Frantisek Taborsky, az ING elemzője, aki szerint a forint érzékenyebben reagál a földgázár emelkedéseire, mint a zloty, amelyet támogat a várakozás, hogy a jövő héten az NBP kamatot emel. A cseh jegybankról megjegyzi, hogy a korona védelmében Prágában is szükségessé válik a jegybank devizapiaci beavatkozása, ha a dollár újra lendületet kap a kereskedőtermekben.