Minden válság becsalogatja a maga tőzsdei gólyáit. A parkettszleng mindig is megkülönböztette a profi menedzserek által kezelt okos pénzt az amatőrök kezében lévő buta bankóktól, de amikor az öreg motorosok sorra kicsúsznak a pályáról,
a portfólióroncsok között bóklászók időlegesen szép hozamot érhetnek el, minden különösebb elemzés nélkül.
Emlékezhetünk még a 2008-as pénzügyi válság után parkettre tipegő, úgynevezett tőzsdei háziasszonyokra, akik a részvénypiacok 2009-es nagy összeomlásakor szinte szűz kézzel nyúltak a pakliba, és úgy vásároltak, mintha egy plázában lennének. Mindent vittek, amin rajta volt a leértékelt cédula. A szó szoros értelmében zsákolták a részvényeket, és tényleg jókor érkeztek. Nagyon olcsón vettek, és akkor nyertek a tőzsdén, amikor új belépőnek majdnem lehetetlen volt veszíteni. Ráadásul
a tőzsdék sokat köszönhettek a kezdetben lenézett háziasszonyoknak. Nemcsak friss, ropogós pénzt vittek a parkettre, de az árfolyamok emelkedésébe vetett töretlen hitüket is.
Hasonlóan nagy port kavartak a karanténba zárt tőzsdéken, 2020-ban, a mobilplatformon játszó, pozícióikat diákhitelből meg Covid-segélyből fedező, a TikTokon és a YouTube-on tájékozódó, noname papírokat az egekbe hájpoló redditorok, akiknek az amatőr spekulációja a tavaly januári Wall Street-i csatában csúcsosodott.
Mindkét tőzsdelázban komoly szerepet kaptak a FAANG-részvények, a Meta (Facebook), az Apple, a Microsoft, az Amazon és az Alphabet (Google), amelyek máig Magyarországon is a kisbefektetők kedvenc külföldi papírjai. Az alapkifejezést, még FANG formájában, Jim Cramer,
a CNBC beszédes című, Mad Money műsorának házigazdája hozta divatba 2013-ban,
amikor már a Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google dominálta a piacot. A FAANG-ötöst kiegészítették olyan versenytársakkal , mint a Bill Gates alapította Microsoft, a Peking által üldözött Jack Ma online piactere, az Alibaba, a kínai Google-ként emlegetett Baidu, a kaliforniai perifériagyártó Nvidia és az extravagáns milliárdos Elon Musk e-autó-gyártó Teslája. És megalkották a New York-i Tőzsde FANG+ indexét. Ez a kosár az idén közel 37 százalékot zuhant, míg az ötéves teljesítménye bő 132 százalék. Ennél is érdekesebb, hogy az index a 2020. márciusi, 2600 pont körüli értékekről tavaly őszig nyolcezer közelébe emelkedett, majd mostanáig 4800 pont alá zuhant. Vagyis
ahogy az emelkedést is vezette, úgy a zuhanásban is élen járt a FANG+-részvénycsokor.
A Mad Money műsor a ma divatos mémspekulációk pionírjának tekinthető. A Jim Cramer által ajánlott részvényeket ugyanis tömegesen vásárolták a tévénézők. A tippek tehát tényleg abnormális hozamot generáltak, ám az extra haszon hamar elillant. Több kutatás is kimutatta, hogy a Mad Money menűjével 10-15 éves távlatban lehetetlen volt felülteljesíteni a széles piacot leképező S&P 500 indexet.
A szingapúri egyetem munkatársai pedig arra jutottak a FAANG-részvények évesített hozamait vizsgálva, hogy már
2013 komoly fordulópontot jelentett.
Éppen az az év, amikor igazán divatba jöttek ezek a papírok. Mert miközben 2013 előtt és utána is hasonlóan magas, 30 százalék körüli volt az évesített hozam, ebből a klasszikus tőzsdei összefüggésekkel nem magyarázható rész 20-ról 5 százalékra zsugorodott.
A nagyra nőtt techrészvények vásárlását már a járvány előtt is jórészt a csalóka visszatekintő hozamok táplálták.
Így azért annyira nem meglepő, hogy a karantén idején eszeveszetten felívelő árfolyamok a Covid lecsengése után néhány hónap alatt összeomlottak.
Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy
ezeket a részvényeket nem józan ésszel árazzák.
A Facebook fundamentálisan talán 20-21 dollárt érhetett 2012. május 18-án, egy pénteki napon, amikor 38 dolláron tőzsdére bocsátották. Réssel nyitott, 42 dolláron kezdett, majd 45-ig tolták, végül az első napot úgy zárta 23 centes pluszban, hogy a Morgan Stanley kétmilliárd dollárt – a kibocsátási érték 10 százalékát – költött árfolyam-karbantartó vásárlásokra. Az első napi elhasalás ellenére, 10 évi szárnyalás és zuhanás után, ma 267 százalékos pluszt mutat a Meta. Költői a kérdés, hogy ez ekkora hájpolással sok vagy kevés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.