A török jegybank fütyül az inflációra, a líra meg már az egészre

Valamikor csoda lett volna, most megszokott: már megint csökkentette kamatait a török jegybank csütörtökön, holott az infláció a szakadatlan jegybanki lazítás közepette egyre elképesztőbb szintekre emelkedik, szeptemberben már 83,5 százalékra, ami 1998 óta a legmagasabb. Egy évvel korábban még „csak” a 20 százalékot közelítgette.

Az inflációt Európában is felgyorsító energiaválság a drágulást tekintve Törökországban nem fáj, hiszen ők már tavaly olyan inflációs szinteken jártak, amelyeket az uniós országok zöme még most is csak közelít. A szoros politikai irányítás alatt álló török jegybank régóta folyamatosan lazítja a monetáris kondíciókat, holott a közgazdasági tankönyvek szerint az infláció felszökésére adott adekvát jegybanki válasz ennek a fordítottja: Közép-Európában már tavaly nyár óta megszokottá vált kamatemelés.  

A török központi bank csütörtökön 150 bázisponttal tolta lejjebb irányadó kamatát, 10,5 százalékra. A lazítás maga nem meglepetés, inkább csak a mérete: a tavaly szeptember óta 850 bázispontra rúgó mérséklés tetejébe az elemzők 100 bázispontot vártak erre az ülésre. 

A líra az infláció gyorsulásával dacoló kamatcsökkentések hatására több mint 40 százalékot gyengült a dollár ellen egy év alatt, és a legújabb vágást követően új rekordmélypontot állított be 18,615-en. Úgy tűnik azonban, hogy a török izgalmak már nem tudják nagyon felcsigázni a piaci résztvevőket, mert ezt követően a líra az euróval és más feltörekvő piaci devizákkal együtt – beleértve a forintot és a zlotyt – erősödni kezdett a dollár ellenében, és 18,56-on is túlra jutott. 

Az ING törökországi vezető elemzője, Muhammet Mercan szerint a jegybank azért látott lehetőséget a további csökkentésre – azon túl, hogy Erdogan elnök is a további mérséklést sürgette –, mert lelassult a gazdaság aktivitása, és október elején 6,9 milliárd dollárral, 114 milliárdra nőtt a devizatartalék. 

A szétterjedő nyomás a folyó fizetési mérlegre és a mérsékelt tőkemozgások azonban magukban hordják a lehetőségét, hogy a tartalékok ismét csökkennek – írta jegyzetében.  Mivel a jelenlegi politika számára nem prioritás az infláció csökkentése, az árindex várhatóan magas marad rövid távon – tette hozzá.