Az energiaárak csökkentésére szeretnének programot az EU-tagállamok – vége a prágai csúcsnak

A szén építette fel a EU-t, a gáz fogja lerombolni? – ezzel a főcímmel vezette be a pénteki prágai uniós csúcsértekezletet témáját a Politico. A csúcs végül nem robbant fel, mint valamivel több, mint egy hete az orosz gáz Nyugatra szállítására épült Északi Áramlat vezetékek, de további egyeztetésekre van szükség, ha az uniós vezetők el akarják érni azt a célt, hogy a télen elegendő földgázhoz és áramhoz jussanak a tagállamok, és ne őrülten magas árakon.

A csúcstalálkozón a politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született – mondta Mateusz Morawiecki. Nyilatkozata szerint a csúcstalálkozón többen bírálták azt a német tervet, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítse az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, mivel ez a terv előnyhöz juttatná a német cégeket.

Két húsba vágó kérdésről, az orosz–ukrán háborúról és az energiáról tárgyaltak az európai uniós miniszterelnökök prágai csúcstalálkozójukon, amely pénteken ért véget – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán.

A kormányfő Facebook-bejegyzésében azt írta: az ukrán–orosz háború ügyében azt a magyar álláspontot képviselte, hogy a legfontosabb a béke, és hogy megakadályozzák az eszkalációt. Jelenleg az események ebbe az irányba mutatnak, de tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arra kérte az Európai Unió nagyobb államainak vezetőit, hogy mindenki próbáljon tárgyalni annak érdekében, hogy a háború továbbterjedését megakadályozhassák.

Ami az energiát illeti, ott sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette: ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks 2. atomerőművét. Orbán Viktor azt is közölte: felszólították az Európai Bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről.

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: az európai vezetők többsége egyetértett azzal a javaslattal, hogy el kell különíteni egymástól az áramárakat és a gázárakat. „Többségi vélemény, hogy közös európai megoldásra van szükség” – hangsúlyozta Fiala. Szerinte a konkrét javaslatokkal már az Európai Tanács legközelebbi ülése foglalkozhat. A cseh miniszterelnök és az Európai Unió vezetői a találkozó utáni sajtótájékoztatón megerősítették, hogy az EU-tagállamok továbbra is erőteljes támogatást kívánnak nyújtani az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának.

– mutatott rá Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újságírók előtt. 

„Vlagyimir Putyin nyilatkozatait nagyon komolyan vesszük, de nem hagyjuk zsarolni magunkat – jelentette ki Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra a kérdésre válaszolva, mennyire kell komolyan venni az orosz államfő kijelentéseit az atomfegyverek esetleges bevetéséről. – Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges lesz, mégpedig minden téren” – tette hozzá.

Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is. Putyin célja megosztani Európát, de ez nem fog neki sikerülni – mondta újságíróknak. „A két prágai tanácskozás fontos két nap volt Európa és az Európai Unió számára” – jelentette ki a csúcstalálkozókkal összefüggésben Charles Michel. Leszögezte: nagyszerű eredmény, hogy csütörtökön megegyezés született az Európai Politikai Közösség (EPC) munkájának folytatásáról. A következő ülésre Moldova fővárosában, Chisinauban kerül sor, majd Spanyolországban és Nagy-Britanniában lesz a folytatás.

Emmanuel Macron francia elnök újságírók előtt megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az általa kezdeményezett informális platform célja az Európai Uniónál szélesebb körben rugalmasan lehetőséget nyújtani az időszerű, mindenkit érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatására. A francia elnök megerősítette: az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy folytatni fogják az ukrán katonák kiképzését.

Petr Fiala cseh újságíróknak elmondta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az informális EU-csúcstalálkozó résztvevőihez, s arra kérte a tagállamokat, hogy további fegyver- és hadianyag-szállításokkal segítsék Ukrajnát.

Az Európai Unió reméli, hogy két héten belül megállapodásra jut a villamosenergia-piac reformjáról, hogy enyhítse a gázárak hatását az energiatermelő rendszerekben. A javaslatok között szerepel a gázárak felső határának bevezetése, amelyet az uniós tagállamok többsége támogat, de Dánia, Németország és Hollandia ellenzi, mivel aggódnak, hogy ez megnehezítené a gazdaságuk számára szükséges gáz beszerzését, és visszafogná a fogyasztás csökkentésére irányuló ösztönzést.

Spanyolország energiaügyi minisztere a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy szerinte a prágai ülésükön az európai vezetők közeledtek a konszenzushoz egy olyan uniós gázárrendszerről, amely alternatívát teremtene a jelenlegi referenciaérték helyett, és hatékonyan korlátozná az árakat. Hozzátette: a gázárplafon ellenzőinek el kell fogadniuk, hogy Európa katasztrófával néz szembe.

Teresa Ribera elmondta, hogy Emmanuel Macron francia elnök – aki pénteken közölte, hogy a jövő héten találkozik a spanyol és a portugál vezetőkkel, hogy megvitassák a témát – nemzeti érdekek miatt ellenezte a vezetéket, mivel potenciális versenyt jelent országa nukleáris energiával termelt energiája és születőben lévő hidrogéngyártó ipara számára.

Egyes európai vezetők alternatívaként egy Spanyolország és Olaszország közötti tenger alatti gázvezetéket vetettek fel, de Ribera szerint ennek megvalósítása évekig tartana, és nem oldaná meg 2024 telének ellátási problémáit, amit a MidCat elérhetne.