Halmozzák a devizát a törökök – Piramisjátékra emlékeztető tőzsdei spekulációkra megy a pénz

Tovább nőtt a török lakosság és vállalkozások által felhalmozott deviza és arany mennyisége az október 7-ig tartó héten, mégpedig 2,26 milliárd dollárral, 213,31 milliárd dollárra – közölte az ország központi bankja csütörtökön, hozzátéve, hogy a vállalkozások növelték főként a devizatartalékaikat.

A helyi vállalkozások a múlt héten 2,63 milliárd dollárt halmoztak fel, míg a lakosság 366 millió dollár értékű devizán adott túl. A török magánszektor devizában és aranyban fennálló megtakarításai decemberben voltak a csúcson, amikor 238,97 milliárd állt ezekből az eszközökből a rendelkezésükre, miután a líra 44 százalékos dollárral szembeni zuhanása arra ösztönözte őket, hogy meneküljenek a török fizetőeszközből. A líra zuhanása idén is folytatódott, 29 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben – írja a Reuters.

Mindez azért nagy probléma, mert a török növekedési modell alapvetően dollárhitelekre épül, a bankok nyakig ülnek a zöldhasúban denominált adósságban. A török elnök sajátos gondolkodásmódja szerint az egekbe szökő inflációt az alapkamat csökkentésével lehetne lenyomni, így arra kényszeríti a jegybankot, hogy az enyhítse a monetáris kondíciókat – 

Ilyen makrogazdasági háttér mellet elgondolkodtató, hogy a török tőzsdeindex vajon miért emelkedik – a líra gyengülését szinte egy-az-egyben lekövetve. 

A magyarázat abban rejlik, hogy a török befektetők egyfajta fedezeti ügyletként használják a részvények árfolyam-emelkedését a líra gyengülésével szemben – persze dolláralapon fektetnek be. (Ez erősen piramisjáték-szagúnak tűnik, de az elmúlt években valahogy mégis működött.) A hozamvadászatra mindig kapható külföldi portfóliótőke is beszáll a buliba, újabb és újabb csúcsokra hajtva ezzel a jegyzéseket. 

– az idei év eleje és augusztus vége között csaknem 3 milliárd dollár távozott az isztambuli börzéről –, még jobban gyengítve ezzel a líra árfolyamát, további devizavásárlásokra kényszerítve a lakosságot.