Zsinórban a második hónapban döntött úgy a lengyel jegybank monetáris bizottsága, hogy változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat, mivel – mint indokolták – a monetáris szigorítás eddigi „jelentős” mértéke is segíthet visszafogni az elmúlt 26 év legmagasabb inflációját.
A központi bank döntését, amely szerint a referencia-kamatlábat 6,75 százalékon tartják, a szokásosnál órákkal hosszabb ülés után jelentették be,
mivel a Bloomberg információi szerint ádáz vita robbant ki a kérdésben a döntéshozók között.
A közleménnyel egyidejűleg közzétett jegybanki előrejelzések szerint a gazdaság jövőre erőteljesen lassul, és az infláció valószínűleg csak 2024-ben térhet vissza a 10 százalék alatti értékre. Adam Glapinski jegybanki kormányzó elmondta, hogy a novemberi előrejelzések ismeretében döntik majd el, végleg lezárják-e a kamatemelések sorát.
„A központi bank úgy látja, hogy az infláció csak 2025-ben éri el a célértéket, és a növekedési kockázatokra tekintettel változatlanul kell hagynia a kamatot” – mondták a Bank Pekao elemzői.
Nem lesz további kamatemelés, bár a jegybanki nyilatkozat szokás szerint nyitva hagyja a kiskaput
– tették hozzá.
A kamatdöntő testület vitája az elmúlt hetekben egyre hevesebbé vált.
A Glapinski táborához tartozó tagok úgy vélik, hogy az egy éve tartó agresszív kamatemelési ciklus elegendő az árnövekedés megfékezéséhez, a tíz főből álló monetáris tanács hangos kisebbsége ugyanakkor további szigorítást szorgalmaz.
Az infláció csak fokozatosan tér majd vissza a célértékhez a gazdaságot érő és a hazai monetáris politika által továbbra is kezelhetetlen sokkok mértéke, illetve tartóssága miatt
– áll a varsói központi bank ülést követő nyilatkozatában.
Eközben a kormány legutóbbi jelzései szerint az energiaszolgáltatást terhelő adó ideiglenes csökkentését valószínűleg az év végén kivezetik, ami az árak újbóli megugrásához vezethet.
Ludwik Kotecki monetáris bizottsági tag előrejelzése szerint a kedvezmény eltörlése februárra 24 százalékos inflációt eredményezhet, bár Mateusz Morawiecki miniszterelnök ellensúlyozó intézkedéseket is ígért az árak féken tartása érdekében.
Az eddigi kamatemelések Lengyelországban szinte teljesen felszámolták a jelzáloghitelek és más hosszú lejáratú kölcsönök iránti keresletet.
A központi bank negyedik negyedévi hitelezési felmérése szerint
a bankok jelezték, hogy tovább szigorítják a hitelfeltételeket, és így a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránti kereslet jelentős visszaesésére számítanak, azaz a beruházásokat gyakorlatilag a földbe döngölik.
A kamatemelés elmaradását követően szerdán az euró/zloty a reggeli 4,69-ról 4,71-ra nőtt, miközben a lengyel deviza egy egységéért délelőtt még több mint 86 forintot, este pedig már egy forinttal kevesebbet kellett adni.
Sarkon fordult a forint a kormányinfó közben, már nem akar áttörniAz euróért most 404-405 forintot kell adni, egyelőre várat magára a 400-as alatti szintek visszatérése. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.