Valóban átgondolta értékesítési módszereit Kínában a Tesla, amely eddig is nevezetes volt arról, hogy amit marketingfronton el lehet intézni a vásárló megnyeréséhez, azt a virtuális térben teszi meg. Azaz az interneten, ahol a potenciális vásárló a legapróbb részletekig megtervezheti, hogy milyen autó volánja mögé szeretne beülni a nem kevés pénzéért.
Elon Musk Tesla alapító-vezérigazgató a kezdetektől fogva bízott az online értékesítés sikerében, pénzkidobásnak ítélve a gyártó és a vevő közé beékelődő kereskedői láncot, amely szerinte sápot húz a közvetítésért. A világ legnagyobb autópiacának számító Kínában megtelepedő, majd a sanghaji Gigafactory révén saját gyártóbázist kiépítő Tesla 2013-ban nyitotta meg első autószalonját Peking központjában, ahol a kocsik bemutatása mellett tesztvezetésre is elvitték az érdeklődőket.
Azóta kétszázra bővül a Tesla saját fenntartásában működő kínai hálózat, amelynek csupán alig a feléhez csatlakozik szervizszolgáltatás.
A csilivili bevásárlóközpontokban, felkapott belvárosi helyszíneken ugyanis a magas bérleti díjak miatt luxus lett volna autójavítókat (is) üzemeltetni. Így például a pekingi és a sanghaji központi szalon is nélkülözi a gyorsjavításokat elvégezni képes kezeket. Yale Zhang, a sanghaji Automotive Foresight piackutató cég elemzője szerint rendjén is van,
a bemutatótermek ugyanis viszik, a szervizek viszont hozzák a pénzt. Méghozzá egyre többet,
ahogy a Tesla a Model 3 révén megszerezte a legnagyobb darabszámban eladott elektromos autó címét Kínában. A több eladott kocsihoz megbízhatóbb és nagyobb szervizkapacitás kell, ennek megfelelően a Tesla ősszel már toborozni kezdte a szerelőket, több száz álláshelyet meghirdetve.
A stratégiaváltás felértékeli az elővárosi-külvárosi Tesla-centerek szerepét, ahol a szalon és a szervizfunkció békésen megfér egymás mellett. A Teslát az utóbbi időben sok kritika érte a javítások elhúzódása miatt.
A direktértékesítési rendszer mellett tette le a voksát a Tesla riválisként kezelt luxusvillanyautó-gyártó, a NIO. Azonban csavartak egyet a dolgon, és a frekventált helyeken kialakított bemutatótermeihez egy életérzést is csatolt. Az úgynevezett NIO House-okban könyvtár, moziterem, olvasószoba, játszóház, bár és több, a luxus képzetét a betévedőbe tápláló funkciót hoztak egy tető alá.
A lényeg, hogy a „NIO-feeling” megcsapja és rabul ejtse a vendéget.
Akiből így könnyen vásárló is lesz. A NIO House-okból 67 található Kína szerte, külföldön pedig 17-et hoztak létre, az egyik leglátványosabbat – amit az alábbi videón tekinthet meg – Oslóban.
A hagyományosabb, külvárosi szalonok a NIO Space nevet viselik, emellett található a 399 egységet számláló NIO-szervizhálózat is. A gyártó és a vásárló közötti szoros kapcsolatot olyan kiegészítő szolgáltatások alapozzák meg, mint az első tulajdonos számára a jármű élettartamára vonatkozó teljes garancia és a nonstop gyorssegély, amely elektromos furgonokból álló flottával kiszáll a helyszínre, ha baj van.
Amennyiben a hagyományos, kereskedők közbeiktatásával zajló értékesítési csatornákat választotta volna, legalább 20 százalékkal olcsóbban kellett volna átadnia az autóit – mondta Csin Li-hung, a nagyratörő terveket szövő NIO társalapító elnöke egy korábbi interjújában. A neves kínai elektromosautó-gyártók közül a Li Auto is a direktértékesítést választotta, míg a BYD és az XPeng Motors a saját szalonjai mellett független autókereskedőket is bevon az értékesítési struktúrába.
De visszatérve a Teslához, a cég kilenc év után, október végén bezárta legelső szalonját,
amely Peking előkelő Csaojang kerületében lévő Beijing Parkview Green luxus-bevásárlóközpontban várta a vásárlókat. Kínai médiaértesülések szerint csendben, a bérleti szerződés lejártával távoztak.
Elemzők szimbolikus lépésnek tartják a kivonulást, amit szerintük több hasonló követ. Csak Pekingben 17 olyan élményszalont üzemeltet a Tesla, amely után horribilis bérleti díjak kell fizetnie. Muskék rájöttek arra, hogy az október 24-e óta még olcsóbban árusított Tesla Model 3-ast és Y-t szerényebb külsőségek közepette ugyanúgy viszik a kínaiak, mint azelőtt. Ezekből 77 613-at vásároltak szeptemberben a helyiek.
A Tesla Kínából származó bevétele a harmadik negyedévben 5,13 milliárd dollár volt, ami az amerikai vállalat teljes bevételének 23,9 százaléka. Egy évvel korábban 3,11 milliárd volt az itteni bevétel. A Tesla további kínai nyomulására mérget lehet venni, a sanghaji Gigafactory kapacitása ugyanis hamarosan eléri az évi egymillió autót. Csak győzzék eladni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.