Történelmi útmutató befektetőknek: így hatnak az amerikai félidős választások a tőzsdére

A világszerte kínzó infláció elleni küzdelem, az orosz–ukrán háború és a globális monetáris politikai nagyüzem mellett ezekben a napokban, hetekben újabb tényezőre figyelnek/figyeltek a befektetők, jelesül, hogy hogyan változik az amerikai kongresszus és a szenátus összetétele az időközi választások eredményeképpen. Kérdésként merül fel a voksolás kapcsán, hogy egyrészt milyen hatással lesz a következő kongresszus jogalkotási napirendjére, illetve a fiskális politikára, beleértve az adózási és kiadási prioritásokat is. Ebből következően jogos igény annak megvizsgálása, hogy ad-e a történelem útmutatást a befektetők számára, azaz hogy a félidős választások eredménye mit jelenthet a piacokra és a gazdaságra nézve.

Bár az időközi választások általában kevesebb figyelmet kapnak, mint egy elnökválasztás, a félidős voksolások mégis azért fontosak, mert megváltoztathatják az Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának ellenőrzését, ami jelentős hatással lehet általában a politikára, a törvénykezésre és a külkapcsolatokra. De hogyan hatnak ezek a választások a tőzsdére, és hogyan érintik a befektetéseket? 

Hogy jobban megértsük, a U.S. Bank elemzői az elmúlt 60 év (és az ebben az időszakban tartott 15 félidős választást követő) piaci adatait tanulmányozták, hogy azonosítsák a félidős választási ciklus mintázatait. Míg a múltbeli piaci teljesítmény természetesen nem garantálja a jövőbeli eredményeket, az adatok elemzése betekintést nyújthat abba, hogy a félidős választások hogyan befolyásolhatják a piacot. A félidős választási évek tőzsdei teljesítményeit két kategóriába sorolták: a félidős választások előttire és a félidős választások utánira.

A tőzsdei teljesítmény kapcsán megfigyelhető, hogy az S&P 500 index történelmileg alulteljesítő volt a félidős választásokat megelőző évben. Az index átlagos éves hozama a félidős választások előtti 12 hónapban az október 31-i záróárakat figyelembe véve 0,3 százalék volt, jóval alacsonyabb, mint a historikus 8,1 százalékos átlag.

A félidős választások utáni időszak viszont már egy egészen más történet. Az S&P 500 történelmileg rendre felülteljesítő volt a félidős választások utáni 12 hónapban, átlagosan 16,3 százalékos hozammal, de igaz ez a félidős választásokat követő három és hat hónapos időszakokra is. Jól látszik, hogy az elmúlt 15 alkalommal kétszer volt teljes fordulat a szenátusban, illetve a kongresszusban, négy alkalommal pedig csak az egyik házban változott meg az irányítás, de ezek nem jelentettek szignifikáns katalizátort az S&P 500 teljesítményében – sem pró, sem kontra.

Miért teljesít a piac alul a félidős választásokat megelőző 12 hónapban, és miért teljesít jobban a félidős választások utániban? Az egyik tényező nyilvánvalóan maga a politikai bizonytalanság. Mivel nem tudjuk, hogy melyik politikai párt lesz többségben a kongresszusban és a szenátusban, nem világos, hogy melyik társadalom- és gazdaságpolitika kap prioritást. 

Végső soron a gazdaság állapota számít

Ugyanez a megfigyelés lehet valid, de ennek ellenére fontos rögzítenünk, hogy nem maguk a választási eredmények vannak hatással az általános részvénypiaci teljesítményre, azaz nem a pártok sikeressége vagy sikertelensége a piaci teljesítmény mutatója, hanem sokkal fontosabb tényező a gazdaság állapota és egészsége(ssége), mint a félidős választási eredmények. Az S&P 500 index utoljára 1939-ben produkált negatív hozamot a félidős választások utáni 12 hónap során, amikor az Egyesült Államokban óriási gazdasági visszaesés és bizonytalanság uralkodott, meg kellett küzdeni a nagy gazdasági világválsággal és utóhatásaival, és Európában megkezdődött a második világháború.

Ez megmagyarázza azt is, hogy az 1960-as és 1970-es években miért domináltak a negatív középtávú piaci hozamok, lehúzva az általános középtávú átlagot. Az 1960-as és 1970-es évek a lassú gazdasági növekedés időszaka volt, amelyet magas munkanélküliség, növekvő energiaárak és jókora infláció jellemeztek. Ha figyelmen kívül hagyjuk az 1960-as és 1970-es években tartott öt félidős választást, az S&P átlagos hozama a félidős választások előtti években 8,1 százalék, ami megfelel az átlagos éves S&P 500 teljesítménynek. Azóta az amerikai gazdaság folyamatosan nőtt, az alkalmazkodó jegybanki politika alacsonyan tartotta az inflációt. 

A U.S. Bank másik megállapítása az, hogy bár a 2022-es félidős választási eredmények sem befolyásolják a részvénypiaci teljesítményt, bizonyos ágazatokra vagy iparágakra hatással lehetnek. Ha a republikánusok átveszik az irányítást a kongresszus felett, valószínűleg viszonylagos törvényhozási patthelyzetet fogunk látni. Talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a republikánusok képesek lesznek az ún. „subpoena power” alkalmazására, azaz hogy például kongresszusi vizsgálatokat kezdeményezzenek a Fehér Házzal kapcsolatos nyomozások lefolytatására, ugyanakkor az ilyen vizsgálatoknak történelmileg csekély vagy egyáltalán semmilyen tőkepiaci hatásuk sincs. Míg Biden elnöknek korlátozott lesz a lehetősége arra, hogy az elkövetkező két évben új politikákat hajtson végre, a meglévők valószínűleg érvényben maradnak.

Ellenszélbe kerülhet az elnök

Ha a republikánusok átveszik az irányítást mind a szenátus, mind a képviselőház felett, Biden elnök erős ellenszélbe fog kerülni. Valószínűleg a Biden-kormányzat minden jelentősebb politikai kezdeményezése akadályba fog ütközni. Ebben a forgatókönyvben a kongresszus valószínűleg csak olyan „kötelező” jogszabályokat fogadna el, mint például a kormányzati finanszírozás folytatása vagy bizonyos honvédelmi engedélyezési törvények. Ennek ellenére a Fehér Ház továbbra is hozhat olyan végrehajtási utasításokat és szabályokat, amelyek hatással lehetnek bizonyos iparágakra (lásd fosszilis vs. megújuló energiaszektor).

Ha a demokraták megtartják a szenátust és a képviselőházat is – ez a forgatókönyv a választások előtti közvélemény-kutatások alapján a legvalószínűtlenebb kimenetelnek tekinthető –, az felveti a demokraták átfogóbb politikai napirendjének lehetséges elfogadását. Ebbe beletartoznak a Build Back Better törvény még nem teljesített összetevői is, azaz a szociális kiadások bővítése, a társasági és egyéni adóemelések, a tiszta energiával kapcsolatos további beruházások és támogatások, valamint az állami és helyi jövedelemadó-levonások felső határának emelése vagy megszüntetése.

Érdemes ugyanakkor egy pillantást vetni a tőzsdék volatilitására is, természetesen elmondható, hogy a választások nagyobb mozgásokat hoztak a piacokon: a legnagyobbak elnökválasztási években tapasztalhatók (majd’ 11 százalék), de a félidős választások éveiben is erőteljesebbek (közel 10 százalék), mint azokban az években, amikor semmiféle választás nincs.

Az amerikai fiskális politika változhat a 2022-es félidős időszak után, de jó eséllyel a gazdasági fundamentumok, és nem a választási eredmények játsszák a legnagyobb szerepet a részvénypiaci teljesítményben mind a félidős választások előtt, mind utánuk. Az immáron folyamatosan velünk élő inflációs aggodalmak, az orosz–ukrán háború és ezekkel nyilvánvalóan összefüggően a Federal Reserve jelentős monetáris politikai irányváltása volt a meghatározó piaci mozgatórugó ebben az évben az Egyesült Államokban is. A Fed szigorítja a monetáris politikát, emeli a rövid lejáratú kamatokat, és mennyiségi szigorítást hajt végre. Lépései a magas infláció megfékezésére irányulnak, és végső soron a gazdasági növekedés ütemének lassulásához is hozzájárulnak. Minél tovább fennmaradnak ezek a fundamentumok, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a választási eredménnyel kapcsolatos szakpolitikai bizonytalanság nagyobb hatással lesz a piacokra.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel. A jelen írásban foglaltakat a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.