Újabb ötven cég vált tőzsdeképessé
Patai Mihály köszöntésével kezdődött meg az idei BÉT50 kiadványt és az újabb félszáz hazai vállalati sikertörténetet bemutató konferencia a Budapesti Értéktőzsdén csütörtök délelőtt. A tőzsde elnöke, aki emellett az MNB alelnöki tisztségét is betölti, a makrogazdasági helyzet rövid ismertetésén túl köszöntötte a részvevőket, különösképpen a történetük jelentős mérföldkövéhez ért cégek képviselőit.
A friss kiadványban bemutatott cégek között 10 gyáripari, 9 IT-, 5 építőipari, 4 kereskedelmi, 3 egészségügyi, 1 acélipari, 3 elektronikai, 3 élelmiszeripari, 2 fintech-, 3 hulladékkezelő, 1 kiberbiztonsági, szintén 1 k+f, 2 megújuló energiával foglalkozó, 1 munkaerőkölcsönző, 1 logisztikai, 1 szolgáltató és 1 vendéglátó vállalat található.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója azt emelte ki ezt követően megtartott előadásában, hogy a mélyen gyökerező kihívások dacára a BÉT50 projekt sikerén is túl rendkívül eredményes évet zárhat a pesti börze.
Számos nyilvános elsődleges részvénykibocsátásra, azaz IPO-ra került sor ebben az évben, ám a frissen tőzsdére lépők mellett a BÉT néhány oszlopos tagja, például a Masterplast is nyilvános kibocsátással emelte tőkéjét.
Emellett különösen a BÉT 2019 júliusában elindított Xbond platformján volt igazán izgalmas a lassan mögöttünk maradó 2022-es esztendő, hiszen
a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában kibocsátott kötvények és azok tőzsdei kereskedésbe kerülése idén is újabb finanszírozási alternatívát biztosított számos vállalatnak.
A vállalati finanszírozás állt Szabó Levente, a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese mondandójának középpontjában is. A banki vezető szerint az elmúlt években ugyan rendkívüli mértékben nőtt a céges hitelállomány, ám ez sok esetben nem volt teljesen egészséges folyamat, már csak a devizahitelezés magas aránya miatt sem.
A banki forrásbevonás azonban a turbulenciák ellenére a jövőben is stabilan a vállalati szektor segítségére lesz, ehhez megfelelő eszközrendszer áll a bankszféra rendelkezésére. A gazdasági társaságok, persze alapvetően mérettől függően, különböző hitelezési formákat vesznek igénybe.
A rövid és hosszú távú forinthitelezés mellett megfigyelhető, hogy az igazán nagy méretű vállalatok körében – főként, ha számottevő exporttevékenységet is folytatnak – továbbra is népszerű maradt a devizahitelezés.
Szabó Levente megemlítette, hogy a három bank egyesülésével megalakult pénzintézetnél külön agrárüzletágat hoztak létre, tudniillik a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások hitelezési szükséglete sok esetben eltérő pályán halad. Bár
az agrárium hitelállománya amúgy eléri az 1200 milliárd forintot, a szegmens mégis 500 milliárd forintos forráshiánnyal küszködik,
ezért alapvetően a rövid távú hitelezés felé fordul.
A Patai Mihály által felvázolt makrogazdasági helyzetből való sikeres kilábaláshoz elengedhetetlen az energiabiztonság megteremtése – ezt már a negyedikként emelvényre lépő Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója fogalmazta meg. Ehhez alapvetően szükséges a beszerzés diverzifikációja, de elengedhetetlen az energia megfizethetősége és a fenntartható fogyasztás is.
A megfizethetőség megteremtése talán most a legsürgetőbb feladat, lévén Bacsa György szerint
a vállalati szféra a háború kitörése után nyolc hónappal tartalékait égeti a működés folyamatossága érdekében.
Ezért aztán jelentősen megugrott a cégek adósságállománya.
Ugyanez a helyzet az európai államok esetében is, hiszen elfogyott az állami tartalék is, ezért aztán nem maradt más hátra, mint a szabályozás. Jönnek az extraprofitadók, ársapkák. Nemcsak idehaza, de Spanyolországtól Németországon keresztül egészen Nagy-Britanniáig, gyakorlatilag mindenütt.
A megoldást a megújuló és a nukleáris energia felé fordulás hozhatja el, mivel csupán ezen energiaforrások fokozott kihasználásával szakadhat el Magyarország a fosszilis energia jelentette függőségtől. Ez a folyamat viszont időigényes, hiszen például ahhoz, hogy az ország teljesen átállhasson a megújulókra, a GDP mintegy felét kellene elkölteni, ez azonban lehetetlen, mert a bruttó hazai termék nagyobb részt fogyasztásból áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.