USA-választás 2022: Biden tőzsdei teljesítménye alulmúlta a legtöbb elnökét

Fellendüléssel kezdte a tőzsde Joe Biden elnökségét, a félidős választásokra azonban már nem tűnik akkora sikertörténetnek. Hétfőig, egy nappal a választás előtt az S&P 500 mindössze 13,2 százalékot emelkedett Biden 2021. januári hivatalba lépése óta – a világ egyik legnagyobb független befektetési kutatója, a CFRA Research szerint ez a második legrosszabb teljesítmény egy elnök ciklusának első időszakában Jimmy Carter óta, aki 1977 és 1981 között volt a Fehér Háza lakója. Ez természetesen nem az elnök hibája, a piac nehézségeit elsősorban a négy évtizedes csúcson lévő infláció okozta, ami agresszív kamatemelésre kényszerítette a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-öt. Emellett negatív szerepet játszott az Ukrajna elleni orosz invázió és az is, hogy a koronavírus-járvány után állandósultak a fennakadások az ellátási láncokban.

1953 óta 13 amerikai elnök volt hivatalban, a tőzsdei teljesítményt illetően Biden a kilencedik helyen áll. Nála rosszabbul csak George W. Bush (2001–2009, mínusz 21,6 százalék) Jimmy Carter (mínusz 2,6 százalék), Richard Nixon (1969–1974, mínusz 7,2 százalék) és Lyndon Johnson (1963–1969, plusz 9,6 százalék) teljesített. Ez éles ellentétben áll azzal, amit két közvetlen elődje fel tudott mutatni: az S&P 500 indexe Barack Obama elnökségének első 1022 napja alatt 58,5 százalékkal, Donald Trumpnál pedig 36,2 százalékkal emelkedett.
A tőzsde természetesen nem a teljes amerikai gazdaság, és a CNN elemzése szerint nem is szabad barométerként tekinteni rá, hiszen

A piaci veszteségek ellenére az amerikai munkaerőpiac most is remek állapotban van, a munkanélküliségi ráta alacsony, a foglalkoztatottság visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre. Biden elnökségének elején is minden jól ment, 2021-ben az S&P 500 index 27 százalékkal erősödött, ahogy a gazdaság talpra állt a pandémia után.

– értékelte a hírtelevíziónak Sam Stovall, a CFRA Research vezető befektetési stratégája. 
A Fed infláció elleni totális háborúja miatt az S&P 500 idén 20 százalékot esett, és 2008 óta a legrosszabb évét éli. A részvénypiac gyenge teljesítménye pedig azért fontos, mert sok amerikai közvetlenül vagy közvetve részvényekben tartja a nyugdíjbiztosítását, és az idei visszaesés több ezermilliárd dollárt emésztett fel ezekből alapokból és egyéb megtakarításokból. A piaci zűrzavar ráadásul a fogyasztói bizalomra is rányomja bélyegét, a CNN felmérése szerint a valószínű szavazók 75 százaléka úgy érzi, hogy a gazdaság recesszióban van. 

A tőzsde természetesen visszanyerheti az elszenvedett veszteségeket, különösen abban az esetben, ha az Egyesült Államok elkerüli a recessziót, vagy az infláció eléggé lelassul ahhoz, hogy a Fednek ne kelljen tovább fékeznie a gazdaságot. Bár a befektetők, vállalatvezetők és még bizonyos gazdasági modellek is arra figyelmeztetnek, hogy a recesszió elkerülhetetlen, vannak azért optimista hangok is. 

Ez ugyan a duplája a normális recesszióveszélynek, de meg sem közelíti a The Wall Street Journal legfrissebb felmérésében szereplő 63 százalékos átlagot, a Bloomberg Economics októberi végi modelljének 100 százalékáról már nem is beszélve. „Továbbra is nagyon valószínűnek látjuk, hogy a jelenlegi magas inflációjú gazdaságtól a jövő alacsony inflációjú gazdasága felé vezet egy négylépcsős, nem recessziós út” – írta jelentésében Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza. A befektetési bank és pénzügyi szolgáltató szerint a fenntarthatóbb gazdasági növekedésre való áttérés „már megtörtént, és tartósnak tűnik”, és ezért a következő egy évre 1 százalék körüli GDP-növekedést vár.

Az amerikaiak nyugdíj-megtakarításai azonban tovább zsugorodhatnak, ha nem a Goldman Sachsnak lesz igaza, és mégis recesszió lesz, ahogy a CFRA is jelzi. 

– figyelmeztetett Stovall. Ráadásul a demokratákon a recesszió elkerülése sem segít, ha kedden elveszítik a kongresszus egyik vagy mindkét házát, ahogy a felmérések jelzik.