Árnyékra vetődtek a befektetők Japánban, marad a negatív alapkamat
Japánban még jó darabig maradhatnak a negatív kamatok, és a bankárok nemigen számítanak profitnövekedésre. Eszerint árnyékra vetődtek a befektetők, amikor arra hírre, hogy a tokiói jegybank a tízéves irányadó kötvény hozamingadozásának célsávját szélesítette, a múlt héten átlagosan 13 százalékkal hajtották fel a pénzintézetek tőzsdei kurzusát.
A bankárkörökből kiszivárgó vélemények szerint a banki nyereség mindaddig nem fog érdemben emelkedni, amíg a Bank of Japan (BoJ) a negatív tartományban tartja az alapkamatot, amelynek mértéke 2016 óta változatlanul mínusz 0,1 százalék.
A kereskedelmi banki vezetők szerint azonban a BoJ valószínűleg a közeljövőben sem emel kamatot – még az áprilisi jegybanki kormányzóváltás után sem –, hacsak nem egy kívülálló személyt választanak az intézmény élére. A jelenlegi vezetés ugyanis ragaszkodik a jelenlegi politikához – tették hozzá.
A Bloomberg által megkérdezett elemzők többsége a BoJ veteránjait tartja a legesélyesebbnek a posztra, a listát Maszajosi Amamija jelenlegi kormányzóhelyettes és Hirosi Nakaszo korábbi kormányzóhelyettes vezeti.
A központi bank ugyanakkor a halogatással azt is kockáztatja, hogy végleg elveszíti a kamatemelés lehetőségét, ha a világgazdaság jövőre erőteljes lassulásba vált
– figyelmeztetett az egyik szakértő.
Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója hétfőn azt hangsúlyozta, hogy a kötvényhozam-szabályozás legutóbbi finomítása
nem a monetáris lazításból való kilépés kezdetét jelenti, hanem csupán fenntarthatóvá és súrlódásmentessé kívánják tenni az eddigi politikát.
A japán bankárok véleménye élesen eltér a befektetők és stratégák optimizmusától, akik a jegybank lépését egy gyökeres fordulat előfutárának tekintették. A Goldman Sachs szerint például megnőtt a valószínűsége a negatív kamatlábak kivezetésének.
A Morgan Stanley stratégái is úgy vélték, hogy a lépés pozitív a banki bevételek és a részvényesi érték szempontjából,
sőt a szektort egyenlő súlyról túlsúlyra minősítették fel.
A Mizuho Bank becslései szerint a hitelezési és piaci műveletekből származó nyereség évi 35 milliárd jennel (263 millió dollár) nőne, ha az irányadó kamatlábat nulla százalékra, az ötéves és a tízéves japán államkötvények hozamát pedig rendre 0,15 százalékra, illetve 0,4 százalékra emelnék.
A Sumitomo Mitsui becslése szerint az irányadó kamatláb 10 bázispontos emelése mintegy 20 milliárd jennel növelné nyereségét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.