késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Equilor: két ellentétes fél év vár a befektetőkre
Az idei év némileg nyugalmasabb lehet tavalyinál, azonban az esztendő első és második fele jelentősen különbözhet – kezdte sajtóreggelijét csütörtökön az Equilor.
Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is, hogy miként alakul a gázár jegyzése, ami főleg az európai gazdaságokra nézve, az infláció alakulása szempontjából meghatározó.
A meleg tél mellett az ipari fogyasztók visszafogott energiaigénye is kellett ahhoz, hogy a tározók jelenleg jóval az ötéves átlag feletti töltöttségi szinteken legyenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a 300 euró közeli csúcsról mostanra 50 közelébe essen a TTF tőzsdén jegyzett gáz ára.
Az Equilor szerint amennyiben nem lesz drasztikus változás az időjárásban, ellátási problémák nélkül fordulhatunk rá az újabb betöltési szezonra.
Európa az enyhe télnek köszönhetően elkerülheti a recessziót 2023-ban, viszont a finanszírozási költségek emelkedése és az energiahiány gazdaságszerkezeti átrendeződéshez vezet, teljes iparágak alakulhatnak át.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője mindenesetre lassuló, fél százalék körüli növekedésre számít idehaza.
A lakossági kiadások széles körű emelkedése miatt a belső fogyasztás visszaeshet, a magasabb finanszírozási költségek miatt sok vállalati beruházást elhalaszthatnak, az állami beruházásokat visszavágják és az EU-forrásokat övező bizonytalanság sem szűnt meg.
Az infláció az idén 18 százalék körül alakul az importált infláció és az ár-bér spirál ragadóssága miatt, majd 2024-ben 7 százalék környékére mérséklődhet. A folyó fizetésimérleg- és költségvetési hiány növekedésének megállításához elengedhetetlen a kormányzati kiadások további visszafogása és az importarány csökkentése.
A munkaerőpiacon egyáltalán nem látható válsághelyzet kialakulása:
egyre több szektorban és szakterületen erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkedő trendje figyelhető meg, így a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad.
A Magyar Nemzet Bank szeptember végén fejezte be az alapkamat-emelési ciklusát, de a forint intenzív gyengülése miatt később nemkonvencionális eszközökkel folytatta a monetáris szigorítást. Azóta irányadó kamatként az egynapos betéti tendereken meghatározott kamatszint szolgál, amely változatlanul 18 százalék.
A jegybank hat fontos feltételt határozott meg a kamatvágás megkezdéséhez, amelyek eddig teljes egészében nem teljesültek, így Török Lajos leghamarabb a második negyedévben számít kamatvágásra, akár az inflációs csúcs elérése előtt. Hozzátette, hogy a hitelminősítőkre is érdemes figyelni, mivel leminősítések várhatók.
Az első hitelminősítési felülvizsgálat pénteken várható a Fitch részéről, és reális esély van a kilátások rontására az uniós források körüli bizonytalanságok, illetve a folyó fizetési mérleg magas hiánya miatt.
Egy héttel később az S&P várhatóan figyelmeztet a fennálló kockázatokra,
de a leminősítéssel kivár az uniós források új határideje miatt.
Amennyiben márciusban sem sikerül teljeskörűen megegyezni az Európai Unióval, a következő, júliusban esedékes felülvizsgálat alkalmával már mindenképp számítani kell a leminősítésre (BBB mínusz osztályzatra), amely még mindig befektetésre ajánlott kategória.
Jelenleg ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. A forintot jelenleg támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen örvendetes hír.
Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába.
A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet hosszú távú portfóliók kialakítására az Equilor szerint. A tavalyi év medvepiaca javította a részvények árazását, valamint a jelentős hozamemelkedés ismét megnyitotta a teret a kötvénybefektetések előtt.
Török Lajos szerint az idén érdemes elkezdeni egy hosszú távú portfólió felépítését, amelynek fontos építőköve a Prémium Magyar Állampapír forintos és eurós változata, valamint a frissen kibocsátott dolláralapú magyar államkötvény.
A magasabb kockázatot vállalók gondolkozhatnak értékalapú részvényekben a fejlett piacokon, és a következő időszakban az indiai és kínai részvénypiac is relatív jól teljesíthet. Kínában a zéró-Covid-politika elengedését követően a vállalati szektor szorítása csökkenhet, és az ingatlanpiac stabilitásának helyreállítása megágyazott az elmúlt hetekben a kínai technológiai részvények ralijának.
India a világ legnépesebb országává válhat, és a befektetőktől egyre nagyobb figyelemre számíthat. Az országban az idén 6,1 százalékkal bővülhet a gazdaság, az infláció pedig 5,1 százalékra mérséklődhet.
Az ország profitálhat az olcsó orosz energiahordozókból, valamint a Kínához képest nyugatbarát vezetés is elősegítheti a külföldi beruházásokat, gyáráttelepüléseket. A legnépesebb állam címe mellett a kedvező korfa is segítheti az indiai gazdaság relatív jó teljesítményét a következő évtizedben.
A részvényekre áttérve, valamennyi hazai blue chip fölött ott lebeg Damoklesz kardjaként a különadók időtartamának meghosszabbítása, illetve mértékének esetleges növelése.
Az OTP esetén növeli a kockázatot oroszországi és ukrajnai kitettsége, illetve hogy jelentősen visszaeshet a hitelkihelyezés és nőhet a nemteljesítő kölcsönök aránya.
A Molnak továbbra is lendületet adhat az olcsó orosz olaj, valamint a Dunai Finomító teljes kapacitásának visszaállítása. Emellett szintén pozitívum lengyelországi terjeszkedése és az üzemanyag-ársapka eltörlése. Az energiaszektort sújtó 300 milliárd forintos extraprofitadó viszont rendkívül kedvezőtlen.
A Richternél kilőttek a Vraylar-bevételek, azonban 28 milliárd forintot bukik a gyógyszergyártó az extraprofitadón. Utóbbi ellenére tartósan 25 százalék fölött maradhat a cég üzletieredmény-hányada.
A Magyar Telekommal kapcsolatban a legderűlátóbb Török Lajos.
A kétszereplősre szűkült távközlési piac ugyanis megkönnyíti a további díjemeléseket. Bár a pótadó mértéke az idén 25 milliárd forint közelében alakulhat, tovább nőhet a saját részvények visszavásárlási keretösszege is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.