Ismét a 8000 forint alatti árfolyamon kereskednek pénteken a Richter-papírokkal, pedig erre elég régen, tavaly novemberben volt utoljára példa. Ez így nagy érvágás a befektetőknek, a karácsonyi időszakban még a 9320 forintos történelmi maximumot is megközelítette az árfolyam, december 21-én például 9150 forinton zárult a kereskedés.
Az idei év azonban már messze nem a Richterről szól, az év elejéhez képest 4 százalékos mínuszban mozog a részvények kurzusa, és a csütörtöki zárószakaszban is alaposan elkalapálták a Richter-papírokat.
Tegnap délelőtt még 8260 forinton kereskedtek a Richterrel, onnan esett 7850 forintig az árfolyam.
Mint kiderült, a befektetők azt még csak-csak megemésztették, hogy a magyar gyógyszergyártó amerikai salespartnerének – AbbVie – orvoslátogatói ezúttal kevésbé nyomták meg az év végét, így a negyedéves Vraylar-forgalom 565 millió dollár lett, elmaradva a 629 millió dolláros várakozásoktól. Ennek a Richter szempontjából annyi a jelentősége, hogy a készítmény ottani forgalmából jogosult szabadalmi jogdíjakra, amelynek mértéke 18-19 százalék. Egyébként az AbbVie éves várakozása sem teljesült a Vraylarra nézve:
az előirányzott 2,2 milliárd dollár helyett 2,038 milliárd dollár folyt be.
A magyar tőzsdezárás utolsó órájában zajlott a tengerentúlon az AbbVie szokásos elemzői konferenciája. Itt hangzott el, hogy
a prognózisuk szerint a Vraylar -eladásokból 2023-ban 2,5 milliárd dollár bevétel érkezhet.
Ez ugyan 23 százalékos növekedéssel érne fel, de az elemzők ennél magasabb, közel 2,6 milliárdos bevételre számítottak. Hogy egészen pontosan mennyit kap a 2022-es Vraylar-eladások után a kőbányai társaság, az a február 28-i gyorsjelentésből derül ki, a várakozás a teljes évre 377 millió dollár, ami mai árfolyamon 137 milliárd forint.
– Tavaly októbertől a forint közel 20 százalékkal erősödött a dollárral szemben, ami az exportra termelő cégeknek hátrányos.
– Az extraprofitról szóló kormányrendelet szerint a Richtert 2022-ben nagyságrendileg 28 milliárd forint különadó terheli.
– Kedvezőtlen a szektor megítélése: számos generikusgyógyszer-gyártó kongatja a vészharangot, hogy költségeik roppant mód emelkednek az energiaválság miatt, ám a szabályozott piaci árviszonyok nem teszik lehetővé az áremelést, így hiába lenne szükség több kapacitásra, nem éri meg bővíteni – az eredmény: gyógyszerhiány több európai országban, leginkább antibiotikumokból.
Nem tudjuk tartani ezt a felső árplafont, amikor a gyártási, logisztikai és szabályozási megfelelési költségeink két számjegyű vagy még nagyobb mértékben nőnek
– mondta Adrian van den Hoven, a Medicines for Europe lobbicsoport főigazgatója, amely a generikus gyógyszerek gyártóit képviseli. A Medicines for Europe szerint a generikus készítmények az Európában kiadott gyógyszerek mintegy 70 százalékát teszik ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.