Az egészségügynek kedvezhet az új piaci paradigma

A magasabb kamatszintek hatására a tőkepiacokon felértékelődött az eredménytermelő képesség, és olyan cégek és iparágak ragadhatták meg a piaci szereplők figyelmét, amelyek korábban háttérbe szorultak. 

Ugyan a túlsúlyban értékalapú részvényeket tartalmazó Dow index felülteljesítése jelentős részben annak köszönhető, hogy az S&P 500-hoz és a Nasdaqhoz képest kisebb bétával és szórással rendelkező cégek képezik, azonban a növekedésből értékbe való szektorrotáció mindenképpen hajtotta a felülteljesítést. Ha a kamatszintek tartósan magasabban maradnak – tehát nem lazít a Fed, vagy csak enyhén lazul a monetáris politika –, 

aminek következtében az olyan szektorok kezdhetnek szárnyalni, mint az egészségügy, a nem ciklikus fogyasztási javak vagy az energia. (Bár az energiaszektorban ennél összetettebb a helyzet.)

Az említett szektorok közül az egészségügyet emelném ki. Általánosságban elmondható, hogy az inflációs nyomás és a gazdaság lassulása kevésbé hat az egészségügyre, mint más szektorokra és iparágakra. Ez lényegében azzal magyarázható, hogy az emberek számára az egészség prioritást élvez egyéb igényekkel szemben, és rosszabb időszakokban a fogyasztók elsősorban nem az egészségügyi kiadásaikat vágják vissza. Ennek következtében a szektor érett vállalatai jelentős árazási erővel rendelkezhetnek, továbbá az Inflation Reduction Act is segítheti a cégeket.

A kamatszintek és a makrogazdaság alakulását most a szokottnál is nehezebb megbecsülni, azonban a jelenlegi trendeket figyelembe véve úgy tűnik, egyes, jól kiválasztott egészségügyi papírok helyet kaphatnak egy kellően diverzifikált portfólióban. Ha jelentősen változnának a gazdasági kilátások, a szektor megfelelő vállalataival akkor sem nyúlunk nagyon mellé.