Aranyat és államkötvényeket halmoznak a befektetők a tengerentúlon. A múlt heti bankpánikot követően nem nyugtatták meg a piacot az amerikai szabályozók hétvégén kilátásba helyezett rendkívüli intézkedései. Hiába vonták a kriptobarát Signature Bankot is szabályozói ellenőrzés alá, és hiába született vasárnap megállapodás az SVB-csőd miatt bajba került First Republic Bank finanszírozásáról. A San Franciscó-i székhelyű, vállalkozások és gazdag magánszemélyek pénzét kezelő First Republic, amely már csütörtökön és pénteken is 30 százalékkal került lejjebb, hétfőn a tengerentúli tőzsdenyitás előtti kereskedésben szinte szabadesést produkált, további 60 százalékos zuhanással. Bár pénteken enyhült a nagybankokra nehezedő nyomás, a befektetők hétvégén elolvashatták, hogy a Bank of America a saját tőkéhez képest a legjelentősebb nem realizált kötvényveszteségen ül, mert a részvényei közel 5 százalékot estek nyitás előtt.
Az államkötvények hozama az Atlanti-óceán mindkét partján meredeken csökkent, miközben a befektetők menedéket kerestek. Az amerikai 10 éves referencia-államkötvény hozama 0,19 százalékkal, 3,52 százalékra süllyedt.
A határidős részvényindexek nem mutatnak lényeges kilengést és egyértelmű irányt.
A széles piacot leképező S&P 500 határidős jegyzése 0,13 százalékos pluszba kapaszkodott, a technológiai fókuszú Nasdaqé 0,8 százalékkal került feljebb. A klasszikus DIJA határidős jegyzése azonban 0,21 százalékos mínuszba csúszott.
A pandémia idején felhalmozódott banki betétállományt kötvényekbe fektették az amerikai pénzintézetek, ám ezt leértékelte a Fed agresszív kamatemelési hulláma. 600 milliárd dolláros kötvényboomról van szó, amely nem realizált veszteséget jelent, ha lejáratig tartják, ám az SVB csődje is mutatja, hogy
ha betétkivonás kezdődik, akkor a bankok csak súlyos diszkonttal tudják értékesíteni
ezeket az eszközöket. Ezért sokan párhuzamot vonnak a mostani bankpánik és a 2008–2009-es jelzálogpiaci válság között.
Az Erste elemzői kommentárja szerint,
jelenleg a szisztematikus kockázat sokkal kisebb, mint 2008-ban volt.
Most jól körülhatárolható és számszerűsíthető kockázattal nézünk szembe. Alapvetően kamatkockázatról beszélhetünk, amit könnyen lehet számszerűsíteni. Ezzel szemben 2008–2009-ben átláthatatlan kockázatok voltak, mivel akkor a kockázat elsődleges forrása a portfólió minősége volt, amit sokkal nehezebb számszerűsíteni. A másik tényező, hogy az SVB mindössze néhány milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki, így a mérlegen keresztül valószínűleg
legfeljebb csak limitált mértékben mérgezi tovább a bankokat.
A fő tovaterjedési csatorna a betétkivonási hullám lehetne, de ez ellen határozottan felléptek a hatóságok, amikor bejelentették, hogy a 250 ezer dollár fölötti betéteseket is teljesen kártalanítják, ezzel megelőzve a bankrohamot. A harmadik tényező pedig az, hogy egy elég speciális bank került nehéz helyzetbe, amely kifejezetten a Szilícium-völgy technológiai startupcégeit szolgálta ki.
A WSJ dollárindex fél százalékkal került lejjebb. De a napok óta trendszerűen emelkedő
euró-dollár hétfőn délben 1,073 magasságában már korrigálni kezdett,
s 1,068 alá bukott.
Az SVB-csőd a kamatvárakozásokat is átárazta. A piacok a múlt héten még 50 bázispontos kamatemelést vártak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől, most
már a 25 bázispontos emelést tartják valószínűnek.
Hasonlóan az EKB kamatdöntéseire vonatkozó várakozások is mérséklődtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.