Hitelfelvételkor még nyerhetünk is az infláción

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint néhány hónapja elképzelhetetlen mélyrepülésben van a lakáshitelpiac: éves szinten 7 hónapja csökken a folyósított hitelek összege, a 2023. januári 40,8 milliárd forintnál utoljára 2016 decemberében vettek fel kisebb összeget egyetlen hónap alatt az ügyfelek, arra pedig az erre vonatkozó jegybanki statisztika 2017-es indulása óta nem volt példa, hogy mindössze 4101 szerződést kössenek egyetlen hónap alatt a bankokkal a lakáskölcsönt felvevők. A lakáshitelpiac 42 százaléka tűnt el éves összevetésben – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tartják magukat a személyi hitelek

Ehhez képest első ránézésre a személyi hitelek piaca jól teljesít. Az itt is igaz, hogy a kihelyezett kölcsönösszeg éves összevetésben 2022. augusztus óta csökken, ám míg a piaci lakáshitelek esetén a tavalyi csúcsot jelentő júniusi 82,8 milliárd forinthoz képest 65 százalékkal zsugorodott az idén júliusi 29,3 milliárdos hitelösszeg, addig a személyi kölcsönök esetén a 2022-es rekord 54,6 milliárd forinthoz képest a most januári 29,9 milliárdos adat „csak” 43,6 százalékos visszaesés. Tavaly ráadásul 2021-hez képest nőtt is a szóban forgó hitel folyósítása: az egy évvel korábbi 468 milliárd forinttal szemben közel 492 milliárd személyi kölcsönt igényeltek az ügyfelek.

Ugyanakkor kedvezőtlen jelek is vannak. 2022 decemberében már csak 26,5 milliárd forint értékű személyi kölcsönt igényeltek a háztartások. Ilyen gyenge teljesítményre alig találunk példát: normál piaci körülmények között 5 évet kell visszamenni, 2017 decemberében volt ennél kisebb a kibocsátás. (Ezenfelül a 2020-as koronavírus-járvány idején a fogyasztási hitelekre, így a személyi kölcsönökre elrendelt kamatsapka időszakában volt példa kisebb hitelvolumenre, ám a szakértő szerint ez annak volt köszönhető, hogy az akkor még 0,9, majd 0,6 százalékos alapkamat +5 százalékban maximált kamatok mellett a bankok kifejezetten visszafogták a hitelezésüket. Ráadásul ennek ellenére a kamatsapka-rendelet hatálya alatt is volt két hónap, amikor a bankok többet hiteleztek, mint tavaly decemberben.)

A bankvezetőket kérdezve, miközben a lakáshitelpiacon még hosszú hónapokig armageddont várnak, addig a fogyasztási hitelezésben úgy vélik, tartani tudja magát a piac.

Megélhetésre veszünk fel személyi kölcsönt?

A nagy kérdés az, hogy ennek a szinten tartásnak kell-e, lehet-e örülni. Gergely Péter szerint egyre több adat mutat arra, hogy a magas inflációs környezetben felélt tartalékokat a lakosság egy része hitelből pótolja. Ennek egyik jele, hogy a lakossági folyószámla-hitelkeretek kihasználtsága az MNB statisztikáiban immár egy negyedéve minden hónapban meghaladja az egy évvel korábbi szinteket, és hasonló adatot látunk a hitelkártya-tartozások esetén is – ráadásul ott utoljára 2015 májusában tartoztak több pénzzel a hitelkártya-tulajdonosok a bankjuknak, mint tavaly decemberben, amikor a hitelkártya-adósság 145 milliárd forintra rúgott.

Alig fél évvel ezelőtt a jegybank arról adott hírt, hogy a folyósításon belül 35 százalékos részarányt képviselő Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek esetén az átlagos hitelösszeg már meghaladta a 4 millió forintot. Ennek is volt köszönhető, hogy az átlagos személyi kölcsön összege 2021 februárja óta tavaly novemberig minden hónapban meghaladta a 2 milliót. A személyi hitelekből akkoriban még komolyabb beruházásokat finanszíroztak, ám ezek a mostani magas inflációs környezetben és a magas kamatok mellett – érthetően – elmaradnak. Így aki most mégis személyi kölcsönt vesz fel, az sokkal inkább likviditáspótló eszközként tekint erre. Ezt indirekt módon erősíti az is, hogy az immár online is igényelhető személyi kölcsönt a saját bankunk akár fél óra alatt a számlánkra utalja. Ugyanakkor fontos a felelős döntés, utal a BiztosDöntés.hu szakértője arra, hogy az elmúlt hónapokban épp a személyi hiteleknél látjuk a késedelmes törlesztések arányának legkomolyabb mértékű felfutását.

Nyerhetünk az infláción

Gergely Péter úgy véli, a veszélyek ellenére a személyi kölcsönök most jó esélyt is tartogatnak. Bár az MNB statisztikái alapján a személyi hitelek átlagkamata 19,02 százalék volt, a BiztosDöntés.hu kalkulátora szerint a Központi Statisztikai Hivatal februári béradataihoz viszonyítva a 251 436 forintos medián nettó átlagbért kapó ügyfelek 14,1 százalékos kamattal kaphatnak 7 évre 2,5 millió forintos kölcsönt az UniCredit Banknál, míg a CIB ajánlata 14,39, az Erstéé 16,19 százalékos. A havi törlesztőrészlet a dobogós ajánlatok esetén 47 260 és 49 926 forint között mozog. Mindez azt jelenti, hogy a hitelünk kisebb kamaton ketyeg, mint amennyivel – várhatóan 17-18 százalékkal – az idei évben elértéktelenedik a pénzünk.

Gergely Péter ugyanakkor figyelmeztet: a későbbiekben, az infláció csökkenésével remélhetően a piaci kamatok is lejjebb szállnak, és akkor már komolyabb terhet jelenthet a most kedvező, ám évekre fixált kamatszint. Akkor persze dönthetünk a szerződés idő előtti lezárásáról, de arra is lesz mód, hogy kedvezőbb kamatozásura cseréljük a korábbi hitelt.