Ingyen adja a termékeit az Apple, borsot törve a konkurensek orra alá

Új vizekre evezett az Apple, a világ legnagyobb technológiai vállalata magáévá tette a fintechcégek által az utóbbi néhány évben magas színvonalra emelt készülékértékesítési módszert, a BNPL-t. Ez magyarul azt jelenti, hogy vásárolj most és fizess később – részletekben. A keresletélénkítő technika alkalmazását egyelőre a legmegbízhatóbb piacon vezeti be az Apple – azaz hazai pályán, az Egyesült Államokban. 

Azért akinek nincs pénze, és vágyik egy iPhone-ra vagy egy iPadre, ne ringassa magát álmokba, hiszen ha hazaviheti is az eszközt, azt hat héten belül négy egyenlő részletben ki kell fizetnie. Igaz, kezelésidíj- és kamatmentesen. Az Apple Pay Later nevű szolgáltatás potenciális igénybe vevői körét azonban behatárolja, hogy az 50-től ezer dollárig terjedő hiteligénylést eleve Apple-applikáción keresztül lehet megtenni olyan Apple-kereskedőknél, amelyek elfogadják az Apple Pay fizetési rendszert. 

Mondjuk ez az amerikai dílerek 85 százalékára igaz. 

 Az igénybejelentéssel persze lehet trükközni, például családi vagy ismeretségi körön belül, de a visszaélések kockázatát az eladott készülékek 50 százalék körüli haszonkulcsából bőségesen fedezni lehet. 

Arról nem is szólva, hogy a felhasználónak saját érdeke, hogy rendben fizessen, egyrészt mentesül az ilyenkor felszámított extra díjról, másrészt a készüléket a távoli letiltás funkcióval működésképtelenné teheti a szívjóságáról nem éppen híres Apple. 

Az nem derült ki, hogy az Apple milyen pluszforgalomra számít a BNPL-rendszer meghonosításával, az viszont igen, hogy az ebben a szegmensben működő fintechcégek súlyos csapásként élhetik meg az egyik igen kurrens termékkör kvázi kiesését.

hiszen a pandémia idején fellendült BNPL-iparágat a világ nagy központi bankjainak sorozatos kamatemelései félltérdre kényszerítették, míg a másik oldalon a történelmi rekordokat döntő fogyasztáscsökkentő hatása rontotta az üzletmenetüket.

– állítja Danni Hewson, az AJ Bell elemzője, és hogy ez mennyire igaz, azt a BNPL-szektor főszereplőinek árfolyamesése híven illusztrálja. A tizenegy éve a piacon lévő egyik BNPL-úttörő, az Affirm 7,4 százalékot esett, amiből várhatóan két százalékot tud visszahozni a kor délutáni tőzsdenyitásig, míg a fintechszolgáltatások tömkelegét nyújtó és felvásárlásokkal előre menekülő PayPal egy százalékot veszített az értékéből. 

Versenytársa, a Square ugyanígy járt, de nála a Hindenburg Research által a napokban felfedett félretájékoztatási botrány aktuális fejleményei mozgatják inkább az árfolyamot. 

hogy aztán jó érzékkel eladja a Square elődjének, a Blocknak. Amióta az ügylet tavaly januárban megvalósult, a BNPL-iparág működési feltételei folyamatosan romlanak. Molnar és társa az alacsony a kamatok korszakában nyolc év alatt fejlesztette 29 milliárd dollárt érő vállalkozássá a ma már csak a nevében élő Afterpayt. 

Ebben a kezükre játszott, hogy koronavírus-járvány, a hosszúra nyúló lezárások az e-kereskedelmi szektor és vele az online fizetési platformok felé terelték a vásárlókat, növelve a keresletet a BNPL-szolgáltatásokat kínáló fintechcégek iránt. Főként a millenniumi és a Z generáció körében vált hamar közkedveltté a szolgáltatás.

– mondta a Reutersnek Christopher Brendler, a D.A. Davidson elemzője, aki abból következtet erre, hogy a cég saját kezében tartja a finanszírozást és a hitelbírálatot is, ráadásul a termékei keresletére sem lehet panasza, magyarán különösebb értékesítési gondokkal nem küszködik az amúgy a zsugorodás jeleit mutató globális okostelefon-piacon.