Jócskán kiélezte a feszültséget a Deutsche Telekom (DT) és a berlini kormánykörök között, hogy egy – a Handelsblatt üzleti lap birtokába került – 2019-es szerződés szerint a vezető német távközlési cég és a kínai Huawei anno jó előre felkészült a várható amerikai szankciók által okozott nehézségekre – írta szerdán a lap, amely mind a cégvezetést, mind az állami tisztviselőket megkereste az affér kapcsán.
A 2019. április 11-én aláírt megállapodásban ugyanis a két vállalat abban egyezett meg, hogy
megelőzik a Huawei amerikai alkatrészeket tartalmazó termékeivel kapcsolatos potenciális ellátási kockázatot, és a kulcsjelentőségű berendezéseket a Huawei európai raktáraiban tárolják, sőt egyes termékeket elővigyázatosságból eleve a Deutsche Telekom raktárába szállítanak.
A szerződés – amely az egyik kikötés szerint két év elteltével automatikusan meghosszabbodik, így még jelenleg is érvényes lehet – a DT lengyel és osztrák leányvállalatai, illetve a Magyar Telekom alkatrészellátását is fedezte
– tudta meg a lap.
A technológiai beszállítóval való kapcsolat bebiztosítása üzleti szempontból természetesen teljesen észszerű volt, ám mivel
a DT-részvények 30 százaléka a német állam tulajdonában áll,
mégis diplomáciai viharokat okozhat.
A bonni székhelyű vállalat ugyanis a szerződéssel – annak ellenére, hogy nem sértett jogszabályt – szembement a német kormánnyal, amely erősen korlátozni akarja a kínai technológia részarányát a német mobilhálózatokban, sőt a már beépített alkatrészek eltávolítását is mérlegeli.
Emellett pedig Washington rosszallását is kivívhatja a cégcsoport, ami főként annak fényében kockázatos, hogy erősen függ az amerikai piactól, ottani leánya, a T-Mobile US a csoport legnagyobb profittermelője.
A szerződés aktív együttműködést jelent egy kiemelkedő értékű, ám rendkívül problematikus üzleti kapcsolat megóvása érdekében
– mondta a német lapnak Andrew Small, a Németország és az Egyesült Államok közötti politikai együttműködést segítő German Marshall Fund vezetője.
A megállapodás előzménye nyilvánvalóan a Huawei pénzügyi vezetőjének 2018. decemberi letartóztatása volt Kanadában, amit amerikai megkeresésre hajtott végre Ottawa. Washington szerint ugyanis a vállalat megsértette az Irán ellen hozott szankciókat. Később aztán a fogvatartott topmenedzsert csalással és technológiai lopással is megvádolták.
Az áprilisi időzítés viszont briliáns volt, hiszen egy hónappal később, 2019. május 15-én tiltotta meg Donald Trump amerikai elnök a tengerentúli cégeknek, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi vállalatokkal üzleteljenek.
A DT-nél nyilvánvalóan attól tartottak, hogy nehézségekbe ütközhet a hálózati alkatrészek beszerzése.
A többi nagy német hálózatüzemeltető, valamint a Vodafone és a Telefónica is kapcsolatban maradt amúgy a Huawei-jel.
Azt pedig, hogy a kínai vállalat számára is stratégiai jelentőségűek voltak a német megrendelések, jól mutatják a megállapodásban foglalt fontos engedmények. Az egyik klauzula például kimondja, hogy a Huawei viseli az összes tartalék alkatrész tárolásával kapcsolatos költségeket, és ingyenesen visszaveszi a hálózati alkatrészeket, ha a Telekomnak még sincs rájuk szüksége.
Arra az esetre pedig, ha ténylegesen kémkedő vagy szabotázseszközöket, például úgynevezett hátsó ajtókat találnak a termékekben, a Huawei felső határ nélküli kártérítési kötelezettséget vállalt.
A megállapodás aláírása előtt amúgy mintegy 4000 Huawei-terméket vizsgáltak meg a DT szakértői.
A politikusokat azonban mindez nem nyugtatta meg.
Súlyos mulasztás a menedzsment részéről, hogy nem állt át időben az európai beszállítókra
– kritizálta a vállalatot Nils Schmid, az SPD külpolitikai szakértője, aki meghatározó szerepet játszott a berlini Huawei-vitában.
A Deutsche Telekom vezetői ugyanakkor megdöbbenésüknek adtak hangot, miután úgy vélik, az államot képviselő felügyelőbizottsági tagok minden lépésükre áldásukat adták.
A vállalati körökből kiszivárgó információk szerint ráadásul a Huawei termékei nemcsak olcsóbbak, hanem technológiailag is jobbak a versenytársak berendezéseinél.
A nyugati titkosszolgálatok mindazonáltal a kínai jogi helyzetre utalva, többször figyelmeztettek, hogy a kínai vállalatoknak együtt kell működniük a kommunista állam biztonsági szerveivel, ezért később például
korlátozhatják a szoftverfrissítéseket vagy a pótalkatrészek szállítását.
A jövőben sem számíthat sok jóra a nyugati világban a Huawei, várhatóan fokozódik az amerikai nyomás, hiszen ebben a kérdésben Joe Biden elnök is folytatja a Trump-kormányzat politikáját.
Nem csupán a Huawei-jel való közvetlen üzletelést akarják teljesen betiltani, hanem a Huaweit ellátó nemzetközi közvetítők vásárlásait is.
Legutóbb az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság tiltotta meg az amerikai mobiltelefon-szolgáltatóknak, hogy szövetségi támogatást használjanak fel a Huawei hálózati eszközeire.
Mark Warner, a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságának vezetője pedig
felszólította az EU-t, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a kínai technológiai dominancia elleni küzdelemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.