Elfogyott a külföldi nagybankok lendülete Kínában, a folytatás is tartogat kérdéseket

A Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs és a HSBC egyaránt veszteséggel zárta a tavalyi évet Kínában, ahol a geopolitikai feszültségek éleződése és a Covid miatti lezárások uralták a gazdasági környezetet.

A negatívban záró bankokon túl a Morgan Stanley sem lehetett boldog: a nagybank ugyan nyereséget ért el, de profitja jócskán lecsökkent. 

A tavalyi gyászos eredmények különösen a 2021-es, rekordot jelentő pozitív adatok fényében aggasztók, amikor a vizsgált hét nagybank közül hat képes volt a profittermelésre. A teljesítmény visszaesése mögött a nagybankok az éleződő kínai–amerikai ellentéteket, a Covid miatti lezárásokat, a kínai bővülés megakadását, a részvénypiaci forgalom visszaesését, a kényszerű szervezeti átalakításokat és a balul elsült, túlzott hozamvadászatot jelölték meg.

A profittermelési képesség csökkenése egy olyan időszakban érte el a pénzintézeteket, amikor a kínai–amerikai viszony megromlása miatt a bankok egyébként is üzleti lehetőségeik újratervezésére kényszerülnek. A nagybankok ugyanis fel kell hogy mérjék, milyen területeket érinthetnek újabb, esetleges amerikai szankciók, amelyek egyetlen tollvonással tennék semmissé addigi befektetéseiket.

– fejtette ki egy külföldi nagybank neve elhallgatását kérő felső vezetője a Financial Timesnak (FT).

A helyzetet nehezíti, hogy a kínai kormányzat közben nyomást gyakorol a külföldi bankokra politikai oldalról is: a hatóságok ugyanis felkérték a külföldi bankokat, hogy csökkentsék az országban dolgozó vezetőik bérezését, hogy azok összhangba kerülhessenek a „közös jólét” kínai irányvonalával.

Elemzők szerint az amerikai pénzintézetek legjobb esélye az lehet az országban, ha a tehetős réteg körében növelni tudják elismertségüket, kikanyarítva maguknak egy szeletet a 10 ezermilliárd dollárra rúgó kínai vagyonkezelési szektorból. A külföldi bankok szerepe az egyébként virágzó kínai IPO-szegmensben is jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a tőzsdei bevezetések száma csak minimálisan apadt le.

A piacra léptetések lebonyolításának visszaesése mögött az a szempont is állhat, hogy a kínai szabályozások szerint a sanghaji tőzsde Star parkettjén a lefolytató pénzintézetek is be kell hogy fektessenek az adott cégekbe, hogy azok tőzsdére léphessenek – erre pedig a szankciós bizonytalanság miatt a külföldi bankok nem voltak különösen nyitottak. A nemzetközi hitelintézetek a hongkongi tőzsdei bevezetések terén továbbra is előkelő helyet töltenek be, ugyanakkor a kínaiak ezen a téren is egyre jobban nyomulnak előre, azt tanácsolva az ügyfeleknek, hogy az amerikaiak mellé egy helyi bank szolgáltatásait is vegyék igénybe. 

Érdemes rámutatni, hogy a nemzetközi nagybankok globális bevételéhez mérten a kínai számok elenyészők: 

ahogy a Goldman Sachs 58 milliós helyi vesztesége is eltörpül a 11,3 milliárd dolláros globális profit mellett.

A nehéz idők ellenére a bankok kivonulásától a szakértők szerint egyáltalán nem kell tartani. „A magot már elvetették, az embereket már felvették, az engedélyeket már megszerezték: mindez rettenetesen sokba kerül. Nem valószínű, hogy mindezek után elhagynák a piacot” – mondta el egy név nélkül nyilatkozó szenior bankár az FT-nek.

A kilépés valószínűségét tovább csökkenti, hogy a nyugati bankok jelenleg is aktívan érdeklődnek a kínai parkettek iránt: a Standard Chartered például idén januárban kapott engedélyt egy értékpapír-kereskedési üzletág létrehozására az országban.