BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elítélték az évszázad rablásaként elhíresült cum-ex ügy egyik fontos szereplőjét

A cum-ex botrány a magyarországi áfacsalásokhoz hasonlóan az adó visszaigénylésén alapult, a különbség annyi, hogy ebben az ügyben az osztalékadót igényelték vissza olyan részvények tulajdonosai, akik nem is voltak jogosultak osztalékra.

A wiesbadeni bíróság nyolc év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a 72 éves Hanno Bergert, a volt adóellenőrből lett bűnözőt, a cum-ex ügy egyik fontos szereplőjét. Az ügyészség tíz és fél év börtönbüntetést, valamint vagyonelkobzást követelt. Berger elítélése közel egy évtizedes nyomozást követ, amely a kormány tisztviselői szerint négy kontinensen mintegy 1500 gyanúsítottat és száz bankot érint – írja a Reuters.

Fotó: Helmut Fricke / AFP

Az évszázad rablásaként is elhíresült eset során – a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatásáig – a bankok és brókerházak egy szabályozási kiskaput kihasználva csaltak ki nagy összegű adó-visszatérítést, főként a német államtól. A törvények lehetővé tették, hogy úgy adják-vegyék az osztalékrészvényeket az osztalékkifizetés napján, hogy utólag lehetetlen legyen megmondani, az adott papír mikor cserélt gazdát utoljára osztalékkal (cum-dividend), és kinél landolt először osztalék nélkül (ex-dividend). Így több, az ügyletben részt vevő fél is 

visszaigényelhette a tőkejövedelem után fizetendő adót, amelyet azonban csak egyikük fizetett be. 

A bankokból, részvénykereskedőkből és ügyvédekből álló titkos hálózat az öt leginkább érintett országból becslések szerint több tízmilliárd dollárt szerzett meg ilyen módon: csak a német adófizetőknek 10 milliárd euróba került a mutatvány. Emellett Franciaország, Olaszország, Belgium és Dánia volt érintett, Koppenhágát 1,7 milliárd euróval károsították meg. Hanno Bergert, aki közalkalmazotti posztjáról lemondva lett nagymenő adójogász és tanácsadó, 

a cum-ex ügyletek egyik tervezőjeként tartják számon.

A hatóságok azzal vádolják, hogy csalárd befektetési terveket népszerűsített a hamburgi székhelyű Warburg német magánbanknak. Berger évek óta vitatja a vádakat, és tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el. Arra hivatkozik, hogy a tranzakciók teljesen törvényesek voltak. A tanácsadó Svájcba szökött 2012-ben, amikor megrohanták frankfurti irodáját. Azonban tavaly kiadták Németországnak, és rendőrségi őrizetben van.

Az adócsalási botrány miatt számos banknál – a teljesség igénye nélkül a BNP Paribas, a Deutsche Bank, a JPMorgan, a Bank of America, a Barclays, a Merril Lynch vagy épp a Nomura irodáiban – vizsgálódtak a hatóságok a többek között Olaf Scholz német kancellárt is érintő ügyben. A csalás nemcsak Németországot, de például Dániát is megkárosította, és több bankárt már el is ítéltek. Az esettel kapcsolatban tavaly könyv is megjelent A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom címmel, amely az üggyel és a politikus szerepével foglalkozik.

Nagyon csúnyán megbüntettek vezető francia bankokat

Rájár a rúd a bankszektorra, ezúttal francia pénzintézetek kerültek bajba, szemet szúrt a párizsi nyomozóknak a trükközés az osztalék után fizetendő adóval. A francia bankok, köztük a Société Générale és a BNP Paribas összesen egymilliárd eurós bírságra számíthatnak osztalékfizetésekkel kapcsolatos adócsalás és pénzmosás miatt.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.