Recesszió vagy korrekció – Merre fordul az amerikai gazdaság?
Amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve a rövid kamatokat a hosszabb államkötvények kamata fölé tereli, azt általában mindenki a recesszió biztos jelének veszi. Ez a feltételezés a hozamgörbe inverzióján alapul, ami jelen esetben egyáltalán nem biztos, hogy a gazdasági lejtmenet felé mutat.
Fotó: Tayakorn2465
Inverznek akkor szokás nevezni egy hozamgörbét, ha a rövid lejáratú állampapírok kamata magasabb, mint a hosszú lejáratúaké. Logikus, hogy ha hosszabb időre adjuk kölcsön pénzünket az államnak, akkor ezért magasabb kamatot kérünk. A tankönyvi helyzetbe az infláció kavar bele: ha gyorsul a fogyasztói árak növekedési üteme, a jegybank kénytelen ennek kamatemelésekkel gátat szabni, amivel a rövid papírok hozamát a hosszúak fölé tolja – adott esetben recessziót idézve ezzel elő.
De mi van akkor, ha a hozamgörbe nem azért inverz, mert a Fed túl magasra emelte a rövid kamatokat, hanem azért, mert a hosszú lejáratok kamata túlságosan alacsony? – teszi fel a kérdést a The Wall Street Journal kolumnistája. A befektetők a hozamgörbe különböző részeit szokták összehasonlítani, amikor a recessziótól tartva elemzik az adatokat. Néhányan a 2 éves és a 10 éves amerikai papírokat hasonlítják össze, ezek hozama tavaly július óta inverz. Volt azonban arra is példa, hogy egy ilyen helyzetet nem követett recesszió.
Historikusan nézve jobb előrejelzőnek bizonyult a három hónapos kincstárjegy és a tízéves államkötvény hozamának alakulása.
Ez tavaly ősszel vált inverzzé: a 3 hónapos hozama jelenleg 5,2, a 10 évesé 3,5 százalék körül ingadozik.
Önmagában azonban ez sem garancia arra, hogy törvényszerűen jön a recesszió: 2019-ben ezen a ponton inverz volt a hozamgörbe, azonban méretes túlzás lenne azt állítani, hogy ez megbízhatóan jósolta meg a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági lejtmenetet. Hasonló volt a helyzet 1989–1990-ben, amikor is szintén
elhamarkodott lett volna azt a következtetést levonni, hogy a hozamgörbe előre jelezte a Kuvait iraki inváziója, az olajárak elszabadulása által kiváltott recessziót.
De persze azt sem állíthatjuk, hogy ha nincs Covid, és Szaddám Huszein nem rohanja le Kuvaitot, akkor elkerülhető lett volna a gazdasági visszaesés.
Az inverz hozamgörbe előrejelző ereje azon a feltételezésen alapul, hogy a Fed a jövőben kamatot csökkent, s mi más késztethetné erre, mint egy recesszió? A jelenlegi helyzetben az elemzők arra számítanak, hogy a központi bank az 5–5,25 százalékos sávban lévő irányadó kamatát a jövő év végéig legalább fél százalékponttal csökkenti. Ez azonban még mindig magasabb, mint amire a piac számít.
A New York-i Fed márciusi felmérése szerint az overnight kamatok átlagos szintje a következő tíz évben mindössze 2,88 százalék.
A Fed márciusi előrejelzése szerint a döntéshozók várakozásainak mediánja 2,5 százalék.
Könnyen elképzelhető, hogy a döntéshozók és a piaci szereplők várakozásait eltorzítja a pandémia előtti és alatti ultralaza monetáris politika, a rekordalacsony kamatszint. Ha a gazdaság elkerüli a recessziót, miközben az infláció hűl, de a munkaerőpiac feszes marad, a Fedet semmi nem kényszeríti arra, hogy jókora kamatcsökkentéseket hajtson végre.
Hasonlóra – a közelmúlt szemléletbefolyásoló hatására – volt már példa:
az 1980-as évek elejére a Fed sikeresen megküzdött az emelkedő árakkal, a piacok azonban nem nagyon hittek ebben: az előretekintő kamatvárakozások magasabbak voltak, mint ahol végül a kamatok megállapodtak.
A pandémia és az utána bekövetkező inflációs hullámvasút számos dolgot megváltoztatott – így a kamatszintre vonatkozó várakozásokat is. Ha a közeljövőben kiderül, hogy a jelenleg inverz hozamgörbe mégsem jósolt recessziót, az is világossá válik, hogy a piacok tévedtek ennek előre jelző képességeivel kapcsolatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.