Tőzsdére viszik az extravagáns festő polgárpukkasztó triptichonját
Meglepő húzásra készül az Artex, amely 55 millió dolláros elsődleges részvénykibocsátásra készül. Az IPO fedezete az extravagáns festő, Francis Bacon 1963-as műalkotása, a Három tanulmány George Dyer portréjához. A portré részvényeit darabonként 100 dollárért adják, és egy liechtensteini művészeti tőzsdén jegyzik. A kereskedés júliusban indul. Míg a portré egy múzeumban lesz kiállítva.
Az ír születésű brit Bacon, groteszk, érzelmileg fűtött, nyers képeiről volt ismert.
A kortársak szerencsejátékos szenvedélye és élvhajhász életvitele miatt csóválták a fejüket.
Művészi áttörését egy 1944-es triptichon hozta meg, a Három tanulmány a Keresztrefeszítéshez. A múlt század hatvanas éveiben
barátait, ivócimboráit festette meg triptichonokon,
ebbe a korszakba tartozott szerelme, George Dyer portréja is.
Az Artex nagyban gondolkodik, azt tervezik, hogy
a következő hónapokban 1 milliárd dollár értékű festményt vezetnek a tőzsdére.
A kínálat olyan magángyűjtőktől származik, akik olcsóbb alternatívát keresnek az aukciós házak, például a Sotheby’s vagy a Christie’s árveréseinél. A nagy aukciós házak akár 20 százalékos jutalékot is felszámíthatnak. Míg az Artex az IPO bevételének csupán 3 százalékát kéri.
A festménypiac jövedelmező befektetés lehet. Bár az 1 millió dollár alatti műalkotások kockázatosak, de
a legismertebb művészek blue chip alkotásainak hozama lekörözi a hagyományos eszközosztályokét.
Az aranyhoz hasonlóan a csúcskategóriás műalkotások is menedéknek számítanak. Például 1974 és 1980 között
a brit vasutak nyugdíjalapja festménygyűjteményt vásárolt,
hogy védekezzen az 1973-as olajárrobbanást követő árspirál ellen. Évente 6 százalékos reálhozamot ért el, s közel két évtizedig tartotta a művészeti portfóliót.
Az Artex modell azért is érdekes, mert ha egy milliárdos magángyűjtő vagy múzeum ajánlatot akar tenni, akkor legalább 20 százalékos prémiumot kell kínálnia a részvények előző 20 napi átlagos záróárához képest. És a riválisok erre még rálicitálhatnak. Igaz, a tipikus vállalati felvásárlásokkal ellentétben a részvényesek nem szavazhatnak majd arról, hogy elfogadják-e az ajánlatot.
Kérdéses, hogy
a kihűlő művészeti piacra hozhat-e pezsgést a tőzsdei árjegyzés?
A műalkotások árának emelkedése ugyanis a közelmúltban egybeesett az ultralaza monetáris politikával és a zéró kamatok korszakával. Ám amióta a jegybankok megkezdték a kamatemelési periódust, nagyon nehéz csábító alternatív hozamot kínálni. Jellemző, hogy a májusi New York-i aukción a legalább 10 millió dolláros leütési áron eladott művek csak 621 millió dollárt tettek ki, míg tavaly ez az árkategória még 1,4 milliárd dollárral képviseltette magát, az ArtTactic művészeti piackutató elemzése szerint.
Az is óvatosságra inthet, hogy a most tőzsdére lépő Bacon triptichont a tulajdonosa 2017-ben 52 millió dollárért vette, ezért még akkor is
10 százalék alatti a 6 éves hozam,
ha az IPO a tervezett 53–57 millió dolláros sáv tetején valósul meg. Persze, mindig a hosszú táv érdekes, hogy vajon a Bacon részvény védelmet nyújt-e a befektetőknek az infláció ellen?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.