Az orosz költségvetési deficit az idén elérheti a GDP 2,5 százalékát – jelentette be kedden Anton Sziluanov pénzügyminiszter, aki először ismerte el nyilvánosan, hogy a hiány esetleg nagyobb lehet az eredetileg vártnál az ukrajnai háború hatalmas költségei miatt.
A nagyarányú kiadások és az év első felében a tavalyihoz képest 47 százalékkal zsugorodó energetikai bevételek következtében 28 milliárd dollárra futott fel a költségvetési hiány. A pénzügyi tárca azt is elismerte a Reuters tudósítása szerint, hogy újabb adóteher bevezetése is elkerülhetetlen a katonai kiadások fedezésére.
Sziluanov az Argumenti i Fakti című internetes portálnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a hiány többé-kevésbé megfelel majd a tervezettnek, a GDP 2-2,5 százalékának. Hangsúlyozta azonban, hogy az országnak elegendő forrása van a tervezett kiadások fedezésére, de panaszkodott a magas hitelköltségek miatt.
Ha kisebb lenne a költségvetés hiánya, akkor nem lenne szükségünk olyan sok kölcsönt felvenni – és alacsonyabb lenne a hitelköltség
– mondta. „Már most több mint 11 százalékos hozamot kell fizetnünk a tízéves állampapírok után. Az infláció 3,6 százalékos, az alapkamat 8,5 százalék, mi pedig 11 százalékon veszünk fel hiteleket. A befektetők látják, hogy milyen hatalmas az állam étvágya a hitelek iránt, azért készek állampapírt vásárolni, de csak magasabb hozamért” – tette hozzá.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az orosz jegybank pénteken hosszú kihagyás után a vártnál nagyobb mértékben, száz bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat.
Sziluanov azt is elmondta, hogy minisztériuma azt tervezi, hogy a jelenlegi 25 dollárról 20 dollárra csökkenti a kedvezményt, amelyet az ország nyersolajexportjára kivetett adó megállapításához használ. A Brent típusú nyersolaj jelenlegi, hordónkénti 80 dollár körüli ára mellett a minisztériumnak 2023-ban nyolcezermilliárd rubelnyi olaj- és gázbevételt kellene beszednie – mondta. (Egy dollár 342,6 forint.)
Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt kivetett nyugati szankciók, köztük az orosz nyersolajexport hordónkénti 60 dolláros ársapkája és az Európai Unió importtilalma kényszerítette arra a Kremlt, hogy változtasson az olajeladások megadóztatásának módján.
A növekvő indiai és kínai kereslet miatt egyébként az orosz olaj ára közelít a nemzetközi irányadó fajtákéhoz, és az Ural típusé augusztusi szállításra már átlépte a megszabott 60 dolláros határt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.