A bankpánik óta nem látott mélységben jár az amerikai hitelintézeti index

Több mint öt hónap telt el a Silicon Valley Bank (SVB) bedőlése óta, a szektorális index alakulásán azonban mindez nem látszik meg: a mutató gyakorlatilag ugyanott jár, mint anno a bankpánik idején, kifejezetten negatív képet festve ezzel a szegmens teljesítményéről. A KBW Banking Index 8,8 százalékot gyengült augusztusban, amivel csak a likviditási válsággal sújtott márciusi teljesítményét tudta megelőzni az idén.

Az amerikai bankrészvényektől való távol maradás nem feltétlenül okoz meglepetést az elemzők számára: a hitelintézetekre ugyanis az idén több irányból is nyomás nehezedett.

A bankpánik nyomán szigorodó és egyre költségesebbé váló betéti szabályozások, a magas kamatkörnyezet okozta visszaeső hitelezés, az ingatlanhitelek folyamatosan romló kilátásai, a hitelminősítők leminősítései, de még a Fed kamatpályáját érintő, ismét felerősödő kételyek is a bankszektor vonzerejének csökkenését idézték elő – mindezt egy olyan időszakban, amikor a mesterségesintelligencia-részvények iránt soha nem látott a kereslet.

Piper Sandler, az R. Scott Siefers elemzője rámutatott: a makrogazdasági és szektorális bizonytalanságok idején magukra a hitelintézetekre is nagyobb teher hárul, mivel ha nem képesek tiszta és járható vállalati jövőképet felvázolni, akkor a befektetők egyszerűen elfordulnak tőlük, és más célpontokat keresnek maguknak.

A KBW Banking Index közel 20 százalékot vesztett értékéből az idén, míg a tágabb piacot lefedő S&P 500 mutató 17 százalék feletti erősödést élt meg.

Érdekesség, hogy ugyan a tőke kezd visszatérni a pénzügyi szektorba az elmúlt időszakban, a pénz nagy része a fintech cégek és a bankkártya-kibocsátó vállalatok részvényeibe áramlik, elkerülve a tradicionális pénzintézeteket. A jelenség mind a lakossági befektetők, mind a befektetési alapok portfólióépítésében megfigyelhető.