Az afgán devizának nem volt párja az elmúlt hónapokban

Az idei negyedév legjobban teljesítő devizája némiképp meglepő módon az afghani, köszönhetően az Afganisztánba érkező humanitárius segélyeknek, a szomszédos országokkal javuló kereskedelemnek és a menekültek által hazautalt pénzeknek, valamint a tálibok által a fizetőeszköz védelme érdekében bevezetett lépéseknek.

Az országot uraló Talibán drákói szigorral lép fel az afghani védelme érdekében, így börtönbüntetés terhe mellett tilos a helyi kereskedelemben dollárt vagy pakisztáni rúpiát használni. Mindennek hatására az afgán deviza 9 százalékot erősödött a dollárral szemben, megelőzve olyanokat, mint a mindössze 3 százalékos emelkedést felmutatni képes kolumbiai pezó. 

Kérdés, mennyire tartós az afghani ereje

Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben van az afgán gazdaságban, így a Világbank egyik jelentése szerint továbbra is magas a munkanélküliség, miközben sokan alapvető cikkekhez sem jutnak hozzá, és a tálib hatalomátvételt követő infláció deflációba fordult. A csaknem hetente érkező ENSZ-segélyek enyhítenek valamelyest a helyzeten, miközben a Bloombergnek nyilatkozó Kamran Bokhari, a washingtoni New Lines Institute for Strategy & Policy szakértője szerint, bár a kemény devizakorlátozások működnek, a gazdasági, társadalmi és politikai instabilitás miatt az afghani erősödése kérészéletűnek bizonyulhat.

Az afganisztáni devizakereskedelem főként a pénzváltóknál működik, amelyeket helyben szarrafoknak hívnak. Az ország de facto pénzügyi központja így a kabuli Szarai Sazada piac lett, ahol naponta több tízmillió dollárnyi pénz cserél gazdát.

A jegybank szerint a kereskedelmet nem korlátozzák. Azonban az országot érintő pénzügyi szankciók miatt a hazautalások szinte egésze a több évszázados havalarendszeren alapul, mely a szarrafok üzletének is fontos elemét képezi.

Segély nélkül nem megy

Az ENSZ szerint az országnak idén 3,2 milliárd dollárnyi segélyre van szüksége, amiből 1,1 milliárd dollárt már folyósított is, miközben tavaly mintegy 4 milliárd dollárt költött, hogy segítsen a 41 milliós lakosságon, melynek a felét fenyegette életveszélyes éhínség.

A Világbank előrejelzése szerint az afgán gazdaság idén már 2-3 százalékos növekedésnek indulhat, ami akár 2025-ig is tarthat, ugyanakkor jelentős kockázat a nemzetközi segélyek elapadása a nők jogait egyre jobban korlátozó tálib vezetés miatt. Az afghani erősödése mindenesetre az ország importját is olcsóbbá teheti, ami a százdolláros szint felé közeledő olajárak idején fontos eleme lehet az inflációs nyomás csökkentésének.

Az afgán nyersanyagvagyon

A tálib vezetés emellett az ország ásványkincseit is szeretné kiaknázni, amihez külföldi befektetőket keres. Kínai, brit és török befektetőkkel már mintegy 6,5 milliárd dollár értékben született szerződés ebben a hónapban, vas- és aranybányák nyitása kapcsán. Januárban kínai cégekkel állapodott meg a Talibán olajtermelésre, míg májusban Kína és Pakisztán az övezet és út kezdeményezés afganisztáni kiterjesztéséről állapodott meg. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy több milliárd dollárnyi beruházás érkezzen az ország infrastruktúrájának kiépítésére. Szeptemberben pedig egy amerikai üzleti delegáció részt vett egy kabuli konferencia szervezésében.

Az elmúlt hónapban a tálib vezetést a Pakisztánból az országba csempészett dollárok is segítették, így az afgán jegybank szinte hetente tart 16 millió dollár értékű aukciókat a deviza erősítésére. A nyomás gyengülésével az üzletek havi dollárfelvételi korlátját is megemelte a jegybank, 25 ezer dollárról 40 ezer dollárra, míg a magánszemélyek esetében a határ heti 200 dollárról 600 dollárra nőtt.

A helyzet azonban továbbra sem rózsás, így az Egyesült Államok hiába egyezett bele, hogy a 9,5 milliárd dolláros befagyasztott afgán devizatartalékból 3,5 milliárd dollárt elérhetővé tesz, ezt később leállította, miután feltárta, hogy a jegybank nem független a tálib vezetéstől, és a pénzmosás, valamint terrorfinanszírozás elleni küzdelemben is vannak hiányosságok.

Az ENSZ figyelmeztetése szerint a külföldi segélyek idei 30 százalékos visszaesése 306 dollárra csökkentené az egy főre eső éves jövedelmet, ami 40 százalékkal alacsonyabb a 2020-as szintnél.

Mindeközben egy idei Pentagon-jelentés szerint az Iszlám Állam ismét Afganisztánt használja bázisul külföldi akciók tervezésére, és az országon belül is egyre több támadást követ el, mint például egy kormányzóhelyettes meggyilkolása vagy robbantás egy mecsetnél.