Azonnal erősödött a forint az inflációs adatra

Mérsékelt erősödéssel reagált a forint a várakozásoknak nagyjából megfelelő inflációs adatra. Kedden reggel közölte a KSH, hogy szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Augusztushoz viszonyítva az üzemanyagok ára jelentősen emelkedett, míg az élelmiszereké csökkent. Az euró-forint kurzus néhány perc alatt 388,75-ről 388-ig süllyedt. 

Bár a múlt heti forintpiaci zárás erős oldali hetet ígért, a szombaton kitört izraeli háború a magyar devizát is a sáv gyenge oldalára dobta hétfőn. Amíg csütörtökön és pénteken a trendvonal és a mozgóátlagok által kifeszített, 385-386-os támaszzónát tesztelte az euró-forint, addig hétfőn a sáv padlójáról felpattanva, már a 389-es ellenállást csipkedte a jegyzés. 

A KSH-adat nyomán sem távolodott el a sávplafontól a forint. Ami azzal magyarázható, hogy a infláció alakulása óvatos kamatcsökkentésre kínál alkalmat az MNB számára. Ám a kamattartalom csökkenése óhatatlanul gyengíti a forintot. Különösen egy olyan környezetben, ahol a dollárt hosszabb távon a korábban becsültnél magasabb semleges kamatszint támasztja, rövid távon pedig a menedék deviza jellege, amit felerősít az izraeli háború. 

Hogy mennyire segíthet a forinton egy kedvező adat, azt nehéz megmondani, hiszen a fejlődő piacok azért mégiscsak általános nyomás alatt vannak az erősebb zöldhasú és a globális kockázatkerülés miatt, amit a közel-keleti feszültségek tovább fokoztak a hétvégén – írják a Raiffeisen elemzői. 

Szerintük technikailag nincs nagy változás: a nyári-őszi emelkedő trend folytatódik az 50 napos mozgóátlag mentén, ami már 386,2-nél áll. A forint rossz szériája tehát nagyjából ennek letörésével szakítható meg, ehhez azonban a külpiaci hangulatnak is javulnia kell.

Míg az Equilor elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a 389-es ellenállási szint áttörése esetén a 393-395-ös zónát célozhatja meg az euró-forint jegyzése.

Az előzetes várakozás az volt, hogy az infláció éves bázison az augusztusi 16,4 százalékról 12,4 százalékra, a maginfláció 15,2 százalékról 13,6 százalékra csökken. A csökkenéshez nagymértékben hozzájárulhatott, hogy a rezsicsökkentés tavalyi módosítása nyomán emelkedő energiaárak már megjelennek a tavaly szeptemberi bázisban. Az üzemanyagárak drágulása viszont folytatódott a múlt hónap nagy részében, mely felfelé húzta az árindexet.