Fellángolt a pánik az izraeli államkötvénypiacon, leminősítés azonban nem várható
Az ország és a kormányzat kiváló pénzügyi helyzete nyomán minden bizonnyal elkerülheti az államadós-leminősítést az izraeli államkötvénypiac, relatív stabilitást kölcsönözve ezzel a háború sújtotta ország pénzpiacai számára.
Egy, az államadósság kezelésével foglalkozó magas rangú, de meg nem nevezett tisztviselő a Bloombergnek kifejtette: a hitelminősítés lerontásának eshetősége egy kifejezetten extrém forgatókönyvként szerepel csak az izraeli pénzügyi szakemberek szemében – azt azonban elképzelhetőnek tartják a szakértők, hogy a nagy hitelminősítők megfigyelőlistára teszik az ország kötvénypiacát.
Az izraeli államadós-minősítés lefelé módosítása történelmi lépés lenne, mivel az ország kötvénypiacának megbízhatóságát még soha, sem háborús időszakokban, sem geopolitikai konfliktusok vagy globális gazdasági válságok idején sem vonták kétségbe a nagy hitelminősítők.
Az izraeli minősítés azonban az elmúlt hónapok során, még messze a Hamász terrortámadását megelőzően is kifejezetten ingatag lábakon állt: a nemzetközi közösség ugyanis aggodalommal szemlélte Benjámín Netanjáhú miniszterelnök jogállamisági aggályokat felvető igazságügyi reform-törekvéseit, amelyek végül megtörtek a lakosság ellenállásán.
A tőkepiacokon azonban ennek ellenére is meglátszik a bizalom megingása:
az 5 éves izraeli államkötvények esetleges nemfizetésére felvehető biztosítások prémiuma (CDS-felár) tavaly év eleje óta idén áprilisra nagyjából 50 százalékkal nőtt meg, a Hamász támadása óta azonban drasztikusan, közel 120 százalékkal ugrott meg egyetlen hét leforgása alatt.
Az 5 éves izraeli államkötvényeket jelenleg 129 bázispontos prémium mellett biztosítják az erre szakosodott intézmények és befektetők, drágábban, mint Peru papírjait, de a közel 130 bázispontos szint több mint kétszerese a katari, háromszorosa az amerikai és hatszorosa a német felárnak – igaz, a magyar kötvények 154 bázispontos prémiumától még így is elmarad.
Az izraeli hitelminősítés múlt hét pénteken esedékes felülvizsgálatát a Moody's egyelőre elhalasztotta,
amíg komolyabban fel tudják mérni a háború lehetséges hatásait a térség kilátásainak alakulására. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy az elhúzódó háború megnövekvő kormányzati kiadásokkal, csökkenő adóbevételekkel és növekvő államháztartási hiánnyal jár majd, a jegybank elnöke, Amir Yaron szerint azonban mindez az ország erős pénzügyi helyzete miatt nem okozhat komoly fájdalmakat a gazdaság számára.
Elemzők számításai szerint a Hamász elleni hadjárat akár 6,8 milliárd dollárnyi kiadást is jelenthet az izraeli költségvetés számára,
a büdzsé azonban az alacsony, két százalékos költségvetési hiány miatt minden bizonnyal komolyabb nehézségek nélkül tudná fedezni a megugró kiadásokat.
Izrael evakuálja a Libanonnal szomszédos területeit, Egyiptom nem nyitotta meg a határt RafahnálAz ígéretek ellenére Egyiptom egyelőre nem nyitotta meg a rafahi határátkelőt. A menekültek tömege egyre nő Rafahban, Izrael viszont közölte, hogy nem lesz tűzszünet Gáza déli részén. A gázai offenzíva mellett Izrael a libanoni Hezbollahhal is egyre hevesebb harcba bocsátkozik, emiatt pedig evakuálták a Libanonnal határos két kilométeres sávot. |
Az izraeli pénzügyi stabilitást az is nagy mértékben támogatja, hogy a jegybank a Hamász támadását követően azonnal jelezte, hogy kész különböző intervenciós eszközökön keresztül története során először dollártartalékát akár 45 milliárd dollárral is csökkenteni, hogy szinten tudja tartani a sékel árfolyamát – emiatt az izraeli fizetőeszköz mindössze 3,3 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben az elmúlt egy hét során, míg az ország részvénypiaca több mint 10 százalékos mélyrepülésbe került.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.