Az öngondoskodás jelene és jövője – megbízhatóság és stabilitás címen rendezték meg az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) idei Pénztárkonferenciáját, amely a magát kimentő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter helyett Kovács Zsolt, a szaktárca nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa előadásával nyílt meg.
A miniszteri biztos előadása elején kiemelte: a magyar lakosság megtakarítási rátája az egyik legjobb Közép-Európában, meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor megjegyezte, hogy tíz év alatt harmadával csökkent a hosszú távú öngondoskodási célú eszközök aránya a megtakarítások körében.
2023 első felére a háztartások állampapír-állománya 12 ezermilliárd forint környékére nőtt, a folyószámlák összege eközben 8 ezermilliárdra csökkent.
Az állampapíros befektetési jegyek iránti kereslet folyamatosan nő, ez pedig ez akár a hazai önfinanszírozás sikereként is betudható, a külföld felé való kitettség ugyanis ennek nyomán hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben – fejtette ki Kovács Zsolt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak mérlegében a legnagyobb súllyal az állampapírok szerepelnek.
Kovács Zsolt kiemelte: az öngondoskodás fontosságára már a fiatalabb korosztály körében fontos lenne felhívni a figyelmet, mégpedig személyes formában – a digitális tudásátadás ugyanis tapasztalataik szerint ezen a téren nem hatékony.
Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek már kifejezetten olcsók, az elmúlt évek nehéz piaci környezete azonban látványosan rányomta a bélyegét az alapok hozamainak alakulására, ez pedig a lakosság hozzáállásában is visszatükröződik.
Az egészségpénztárak iránt sem látható megugró kereslet, jelenleg nagyjából egymillió ember vesz igénybe ilyen szolgáltatást – tette hozzá Kovács Zsolt.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette: az önkéntes nyugdíjpénztárak 15 éves reálhozama beszakadt az elmúlt két évben, ami kifejezetten fájdalmas a szektor számára, mivel korábban egy évtizeden keresztül messze az infláció felett teljesítettek ezek az eszközök.
A pénztárak által kezelt vagyon 28 százaléka, 439 milliárd forint immár a 60 év felettiek kezében összpontosul, míg a 29 év alattiak mindösszesen 13 milliárd forintot tartanak ilyen eszközökben – ismét rávilágítva arra, mekkora szükség lenne a fiatalok öngondoskodási ismereteit növelni.
Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke ezt követően rámutatott: az önkéntes nyugdíjpénztárak jelene és jövője nagyban függ attól is, a munkáltatói befizetések milyen mértékben járulnak hozzá a pénztárak bevételinek alakulásához.
A digitalizáció és a munkáltatói ösztönzés az az út, amelyen tovább érdemes haladnunk
– tette hozzá Nagy Csaba.
A konferencián a programban szereplő Végh Richárdot a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját helyettesítő Máté-Tóth István vezérigazgató-helyettes kiemelte: a hazai kötvénypiac folyamatosan bővül, és kiváló alternatívát kínál a lakosságnak a részvénypiaci befektetések mellé.
A BÉT tőzsdei bevezetését követő első időszakával kapcsolatosan kiemelte: a kezdés ugyan tartogatott bukkanókat, de a kilátások továbbra is kifejezetten pozitívok.
Váradi Péter, az ÖPOSZ alelnöke rámutatott: a hazai lakosság körében mind uniós, mind régiós szinten kiemelten magas a saját zsebből kifizetett egészségügyi költségek aránya, mivel az egészségpénztári szolgáltatásokat, amelyek csökkenteni tudnák ezeket a kiadásokat, kevesen veszik igénybe.
A nyugdíjpénztári szakemberekből álló kerekasztal-beszélgetés résztvevői végezetül rámutattak: a pénztári portfóliómegosztás elmúlt időszakban lezajlott bevezetése jelentős iparági sikerként és előrelépésként fogható fel, amely az ügyfelek visszajelzései szerint egy kifejezetten hasznos újításnak bizonyult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.