Akkugyártás: a detroiti hármak is behódoltak a CATL-nek

A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) már három harmadhoz jutott a detroiti hármakban – utolsóként a Stellantis is partneri kapcsolatot létesített a világelső autóakkumulátor-gyártóval. Egyelőre egy szándéknyilatkozatot írtak alá a felek egy 50-50 százalékos vegyesvállalat megalapítására, amely Európában fog lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat gyártani a francia-olasz-amerikai autóipari óriás számára.

A Stellantis közelebbi információt nem adott arról, hogy hol húzzák fel a gyárat, iparági szakértők szerint Szlovénia, Szerbia, Szlovákia és Lengyelország esélyei a legjobbak ehhez, mivel e négy országban a Fiat, a Peugeot és a Citroen révén vannak összeszerelő üzemei a Stellantisnak, s az elektromos autógyártáshoz szükséges akkumulátorokat célszerű helyben előállítani.

Arról nem beszélve, hogy a nyomott kelet-európai bérek mellett hatalmas összegeket tudnak megspórolni. Ebben a versenyben Magyarország még jobb esélyekkel indulna – ha nem lenne már itt a CATL, amely 3000 milliárd forintos beruházással 100 gigawattóra éves kapacitású gigagyárat épít a debreceni Déli Ipari Parkban, közel tízezer munkahelyet teremtve. 

Nyolcmillió forintos villanyautó CATL-akkuval

A Stellantis Magyarország-térképén a szentgotthárdi egykori Opel-üzemen kívül más nem szerepel. A konszern a francia TotalEnergies-vel és a német Mercedes-Benzzel közösen három akkugyárat épít Franciaországban, Németországban és Olaszországban, ezekben az LFP-nél jóval drágább, ám jóval nagyobb teljesítmény leadására képes nikkel-mangán-kobalt (NMC) akkumulátorokat készítenek majd a magasabb igények kiszolgálására. 

A Mercedes és a Stellantis portfóliójában pedig bőven akad luxusmárka. A Stellantisnak a tömegigények kielégítéséhez van szüksége az olcsóbb LFP-akkumulátorokra, s rajtuk keresztül a CATL-ra.

– idézi a Reuters Maxime Picat-t, a Stellantis ellátási láncokért felelős globális vezetőjét. A Stellantis a 20 ezer euró alatti kategóriában is meghatározó szereplő szeretne lenni, ehhez fejlesztették ki az új, Citroen e-C3-as villanyautót, amelynek tömeggyártása jövőre indul, a hírek szerint Szlovéniában. 

Picat hozzátette, olyan gyártót kerestek, amelynek variábilis akkuit a lehető legszélesebb körben tudják alkalmazni a miniautóktól a furgonokon át a teherautókig.

Emellett a Stellantis a kínai kapcsolat erősítését is célul tűzte ki azután, hogy gazdaságtalan távol-keleti gyártását felszámolta, oda már csak exportál autókat, elsősorban bivalyerős Jeepeket. 

Stellantis Kínában: jött, ment, visszajött

A Guangzhou Automobile Grouppal (GAC) való együttműködésüknek tavaly vetettek véget, viszont most októberben 1,6 milliárd dollárért bevásárolták magukat a kiterjesztett hatótávolságú hibrideket (EREV) gyártó Leapmotorba, hogy e cég nagyon népszerű technológiát képviselő autóival színesíthessék az európai piacukat. A CATL-üzlet lenne a következő lépés a barátkozás bimbózó útján.

A Ford az elektromos átálláshoz szükséges tőkeigényes beruházások visszafogásáról döntött az idén, azt tapasztalva, hogy a befektetett pénz megtérülése korántsem garantálható a villanyautók iránti túlságosan szerény mértékben emelkedő kereslet kapcsán. 

A második legnagyobb amerikai járműgyártó részben ezért, részben viszont a politikai nyomás miatt jegelte a kínai CATL technológiájára épülő, a Michigan államban lévő Marshall városába tervezett óriás akkumulátorgyárának kivitelezési munkáit, miközben Kentucky államban és Törökországban meghirdetett akkugyártó projektjét is leállította. 

A kínai beszállítóktól való függés okán a céget ért támadásokat félvállról vették, a michigani beruházás anyagi újratervezésével csak mostanra végeztek. 

A két hónapja leállított munkák újraindulhatnak, de a gyár az eredetinél jóval kisebb kapacitással rendelkezik majd. Költségkímélési okokból – a Stellantishoz hasonlóan – ide is a CATL lítium-vasfoszfát technológiáját hozzák. 

Munkára fogták a radírt 

Az eredeti projekt 3,5 milliárd dolláros volt, évi 35 gigawattóra kapacitással és 2500 új munkahellyel számolt, ehhez képest már csak 2 milliárd dollárról, 20 gigawattóráról és 1700 munkahelyről van szó a frissített tervekben. 

A Ford a saját tulajdonát képező új üzem felhúzásához állami támogatáshoz szeretne jutni a klímavédelmi beruházásokat támogató keretből, kérdés, mire megy a kérvényével Washingtonban. 

Azzal érvel, hogy Made in USA akkumulátorok gyártása folyik majd Marshallban – bár kínai licenc alapján. Hogy akceptálják-e a kérését, és megkapja-e a kért támogatást, az még a jövő zenéje, mindenesetre Mike Gallaghernél ismét kihúzták a gyufát a keddi bejelentésükkel.

– hangoztatta a képviselőház Kína-bizottságának republikánus elnöke. Számos politikustársával együtt Gallagher makacsul elítéli, hogy a kínai konkurenseket támogassák az amerikaiak adójából.

A General Motors diplomatikusabb volt 

A legnagyobb amerikai autógyártó, a General Motors (GM) Kínában már 2020 óta együtt dolgozik a CATL-lel, viszont érzékenyebb a washingtoni politika rezdüléseire, ezért a dél-koreai LG Chemmel szövetkezve építi meg akkumulátorgyárát az Ohio állambeli Lordstown városában. 

Az elektromos átállásban a GM sem áll túl jól, a magas kamatok nemcsak a vásárlói keresletet, de a beruházások finanszírozását is megnehezítik. Ennek megfelelően ők is átszabják terveiket, erről részletesebb tájékoztatást november 29-én adnak a befektetőknek. 

Akik viszont máris rosszat sejtenek: a GM részvényárfolyama 2,2 százalékkal esett a keddi kereskedésben, míg a Ford 1,5, a Stellantis 2,1 százalékos napi veszteséggel lépett le a parkettől.