Bár a második napon feltámadt, mégis leírta a piac a Nitrogénművek eurókötvényét
Az elemzők csak rövid kötvénypiaci kilengést jósoltak a Nitrogénművek termelésének leállítása után, amikor a társaság 200 millió eurós adósságát megtestesítő kötvény árfolyama órák alatt összeomlott, s historikus mélypontra zuhant. Majd a második napon feltámadt. De a harmadikon újra lehanyatlott, padlót fogott, és azóta sem tudott magához térni.
A 2025-ben lejáró kötvény árfolyama Frankfurtban az elmúlt egy évben a 69 és 90 százalék közti sávban mozgott. De a gyár leállítása előtti hetekben stabilan 88,3 és 88,5 százalék között jegyezték. Innen zuhant múlt kedden 37 százalékot, amit szerdán 44 százalékos emelkedés követett, aztán újabb 30 százalékos esés, s azóta megfagyott az árfolyam.
Az elemzői optimizmus a tavalyi tapasztalatból táplálkozik, amikor komoly leállások mellett is 30 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el a Nitrogénművek. Ezen alapult az a vélemény, hogy 3–6 hónapnál nem hosszabb leállás esetén nem várható tartós kötvénypiaci reakció, mert a műtrágyapiac erősen szezonális. Ám az árfolyam visszarendeződése immár egy hete késik.
A frankfurti tőzsdén forgó kötvényből 200 millió eurónyit bocsátottak ki 2018-ban, 7 százalékos kamattal, 2025-ös lejárattal. Ezzel valójában a 2013-ban 7,85 százalékos kamattal kibocsátott, 200 millió dollárnyi kötvényt refinanszírozták.
A jelenlegi árfolyamon az eurókötvény hozama 60 százalékos, vagyis a kockázatok ellenére is viszonylag vonzó.
Az árfolyam és a hozam a kötvénypiacon egymással ellentétesen mozog. A vállalat fundamentumai erősek: a hitelállomány 80 százaléka a kötvényadósság, s a nettó adósság-EBITDA aránya a 2-es érték körül mozog.
A kötvénypiaci reakció késedelme persze azzal is magyarázható, hogy jelenleg holtszezoni árazási gondokkal küzd a műtrágyapiac. Amint azt a Topagrar lengyel szakportál kiemelte, az Agrochem Pulawy kereskedő cég árat emelt, miközben a világpiacon esik a műtrágya ára. Tavaszig nem is várható olyan kereslet, hogy a kötések beárazzák a piacot.
Itthon szakmai körökben folyik a találgatás, hogy Bige László talán csak az alkupozícióját erősíti a szén-dioxid-kvótával kapcsolatos adózási vitában a gyár leállításával. A Nitrogénművek 60 százalékos piaci részesedéssel szinte monopolhelyzetben van, és Raskó György agrárközgazdász szerint a péti gyár az egyik legkorszerűbb Európában, olyan magas minőségű műtrágyát állít elő, amelyet az import nem pótol.
Míg Pletser Tamás, az Erste elemzője úgy véli: bizalmi termékről van szó, melynek nagyon fontos az összetétele, vagyis a magyar gazdák nem szívesen szórnak importműtrágyát a földjükre. Ráadásul a műtrágya – aminek a színvonalát egyelőre az importtermékek nem érik el – stratégiai termék, mert enélkül a hazai termésátlagok az ötödükre esnének vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.