Borús az OECD jövőképe: az infláció tartós marad, a központi bankok jövőre is magasan tarthatják az alapkamatot

Az Európai Központi Bank a vártnál tovább tartja magas szinten az irányadó kamatlábát az infláció miatt, míg a Fed már jövőre megkezdheti a kamatvágást. Japán is felhagyhat a laza monetáris politikával.

2023.11.29, 16:56

Frissítve: 2023.11.29, 19:24

Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan 2025 tavaszáig a jelenlegi szinten tartja irányadó kamatlábát, vagyis a piacok várakozásoknál jóval tovább tarthat az EKB monetáris szigora – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének (OECD) legfrissebb előrejelzéséből. Ez azt jelentené, hogy a Fed hamarabb kezdheti a kamatvágást: az OECD szerint az amerikai jegybank a jövő év második felében mérsékelheti a rátát.

Frankfurt,,Germany-february,21,:,Euro,Sign.,European,Central,Bank,(ecb) — Fotó: Shutterstock

A döntéshozók hangsúlyozzák, hogy még túl korai lenne kamatcsökkentésről beszélni, miután számos központi bank ősszel nem nyúlt a kamatlábakhoz. A piacok azonban megkérdőjelezik ezt az üzenetet, mivel a magas ráta miatt lassul a gazdaság, miközben az infláció világszerte visszaesett. Emiatt a befektetők már 2024 nyarán kamatvágásra számítanak – írja a Financial Times.

Az Egyesült Államokban a héten tovább nőttek a korábbi kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások, miután Christopher Waller, a Fed egyik döntéshozója kijelentette, hogy a kamatlábak további emelése nem valószínű, sőt: a pénzromlás további lassulása esetén csökkentésre kerülhet sor. Ezzel szemben Christine Lagarde, az EKB elnöke a héten közölte: az euróövezet inflációja emelkedhet a következő hónapokban,

ezért még nincs itt az ideje győzelmet hirdetni.

A párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet szerint az angol jegybank a jövő év végén, 2025 elején dönthet az irányadó ráták mérsékléséről, míg a japán központi bank már 2024 első negyedévében felhagyhat a monetáris politikával és megkezdheti a lassú és folyamatos kamatemelést. Bár Tokió hagyományosan elfogadóbb a jen gyengülésével kapcsolatban,

de a szigetország fizetőeszköze több évtizedes mélyponton van a dollárral, az euróval és a svájci frankkal szemben is.

Az elrőejelzés kapcsán az OECD vezető közgazdásza, Clare Lombardelli a Financial Timesnaknak azt nyilatkozta, hogy a szervezet puha landolára számít a vezető gazdaságokban a központi bankok erőteljes kamatemelése után. Hozzátette: a monetáris politikának még egy ideig szigorúnak kell maradnia, amíg nem lesznek egyértelmű jelei annak, hogy a pénzromlás tartósan csökken.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Ugyanakkor Közép-Európában egyszerűbb a helyzet: a régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, míg a lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Az MNB a múlt héten 75 bázisponttal 11,50 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korábban csak úgy ömlött az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra, s ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.