Izraeli háború: megosztó a multik állásfoglalása
A közel-keleti háború kirobbanását követően számtalan cég elítélte a Hamászt és szolidaritásáról biztosította a zsidó államot. A Walt Disney például 2 millió dollárt adományozott a térségben működő humanitárius szervezeteknek, és felháborodását fejezte ki a terrortámadások miatt. Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy a Twitteren azt írta, hogy fájdalmas látni a civilek elleni erőszakot. A Pfizer vezetője, Albert Bourla pedig úgy fogalmazott a LinkedInen, hogy megszakad a szíve az atrocitások miatt – írja az EuroNews.
Fotó: AFP
Míg egyeseknek ezek a részvétnyilvánítások természetes reakciók voltak, a palesztinbarát csoportok arra panaszkodtak, hogy miközben a vállalatok együttérzésüket fejezték ki a Hamász áldozatai iránt, a palesztinok szenvedését elhallgatják. A Starbucks és a McDonald’s is belekeveredett a vitába. Ugyanis a McDonald’s izraeli leányvállalata ingyenes étkezést biztosított a katonáknak, amitől a muszlim többségű országokban
a gyorsétteremlánc üzemeltetői elhatárolódtak, és a palesztinoknak ajánlottak fel segélyt.
A palesztinbarát csoportok azt állították, hogy a McDonald’s az ingyenes étkeztetéssel cinkossá vált a palesztinok ellen folyó etnikai tisztogatásban. A Starbucks munkavállalót képviselő szakszervezet megosztott egy üzenetet az X-en, amelyben szolidaritást vállalt Palesztinával. Válaszul a vállalat beperelte az érdekvédelmi szervezetet, az eset indulatokat váltott ki az online térben.
A közösségi média előtti időkben a márkák nem szívesen vettek részt nyilvános moralizálásban. Ugyan a vállalati társadalmi felelősségvállalás kifejezés már az 1950-es évek óta létezik, de ez inkább a jótékonykodást és az adományozást jelentette, nem pedig a határozott állásfoglalást és nyilatkozatok kiadását kulturális, közéleti témákban.
Korábban sok cég úgy vélte, hogy nem szükséges és nem bölcs társadalmi kérdésekben – legyen szó akár az abortuszról, háborúkról – véleményt nyilvánítani. Azonban a közösségi média térhódítása a 21. században változást hozott magával. Mivel ma már könnyebb vitázni és véleményt cserélni, a vállalatokra is nagyobb nyomás nehezedik,
hogy kiálljanak és felszólaljanak a vélt igazságtalanságok ellen még akkor is, ha azok nem érintik őket közvetlenül.
Az izraeli háború előtt például azt láthattuk, hogy a vállalkozások ukrán zászlós profilképeket osztottak meg a platformokon, az Airbnb pedig ingyenes szállásokat ajánlott fel az ukrán menekülteknek. Ha a közvélemény egységes egy kérdésben, akkor a cégeknek sem kell aggódniuk, viszont ha a közhangulat megosztottabb, akkor a vállalati aktivizmus sokkal bonyolultabbá válhat.
Az elemzők szerint nincs egyértelmű megoldás, de az a legjobb, ha az érintettek következetesen viselkednek. Ha egy márka még soha nem szólalt fel társadalmi kérdésekben, akkor érdemes most is hallgatnia. Viszont ha olyan márkáról van szó, amely már korábban is állást foglalt társadalmi kérdésekben, akkor elég képmutatónak tűnhet, ha most nem nyilvánít véleményt. Ehhez érdemes hozzátenni: nem könnyű feladat meghatározni, hogy Izrael gázai offenzívája mekkora támogatást élvez az állampolgárok körében.
Izraeli háború: Az űrben is lezajlott az első csataAz űrben lőtt le egy ballisztikus rakétát a múlt héten Izrael, ami az első harci cselekmény lehetett a világűrben. A ballisztikus rakétát Jemenből indították el az Irán által támogatott húszi lázadók, és több mint 1500 kilométert repült az Arab-félsziget felett. Noha az izraeli hadsereg nem sok információt árult el a rakéta elfogásáról, de azt lehet tudni, hogy az ország több Arrow 2 rakétavédelmi rendszert is működtet, amelyek hiperszonikus elfogórakétákkal hárítják el a támadásokat. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.