Hamarosan itt az év vége, van még lehetőség kimaxolni a nyugdíjcélú befizetések után járó szja-jóváírást. Háromféle öngondoskodási termék közül lehet választani, a maximális visszatérítés felső limitje 280 ezer forint. A tudnivalókat Kravalik Gáborral, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének főtitkárával gyűjtöttük össze.
Az öngondoskodók alapvetően háromféle megtakarítási mód közül választhatnak, ha élni szeretnének az szja-visszatérítéssel:
– Az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP), illetve egészségpénztári számlára befizetett összeg után maximum 150 ezer forint lehet az szja-visszatérítés.
– A nyugdíjbiztosítási termékek után legfeljebb 130 ezer forint igényelhető vissza.
– A kevésbé elterjedt nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ) számlára való befizetés után százezer forint a támogatás felső plafonja.
Fontos tudni, hogy a befizetett összeg 20 százalékát kapják vissza a nyugdíjcélra gyűjtők, ez a támogatás pedig – ha a pénztári és a biztosítás adta lehetőségekkel is élni kívánnak – összesen nem lehet több, mint 280 ezer forint. Érdemes figyelni az utalások időzítésére is, az ÖPOSZ főtitkára elmondta,
a december 29-ig beérkezett pénzek után lehet adó-visszatérítést kérni.
A tapasztalat az, hogy – bár az év utolsó hónapja nem átlagos: ilyenkor zajlik a karácsonyi költekezés, illetve sokan ilyenkor töltik fel a még csak gyűjtőévben lévő tartós befektetési számlájukat (TBSZ) – erős szokott lenni az év végi hajrá, nemcsak a nyugdíj-, de az egészségpénztárakban is.
Az utóbbiakban egyébként évről évre jelentősen nő a taglétszám, Kravalik Gábor szerint az ilyen a típusú megtakarítási forma a fiatalabb korosztály tagjai számára is vonzó, míg a nyugdíjpénztári megtakarítások inkább a 35 felettieket szólítják meg. De van még egy oka, hogy a pénztári taglétszám alakulása – különösen a nyugdíjpénztárakban – elmarad a várakozásoktól: ez pedig az, hogy a munkáltatók munkavállalóik öngondoskodásában való részvételének adókörnyezettel történő támogatása a 2010-es évek óta fokozatosan visszaszorulóban van, sőt, jelenleg egyenesen a bérrel egyenértékű kifizetésnek minősül.
Az eltelt idő sajnos elég volt ahhoz, hogy a fiatal munkavállalók egy része egyáltalán ne találkozzon, meg se ismerje, milyen öngondoskodási termékek közül válogathat, és az adó-visszatérítésen túl milyen előnyei lehetnek az ÖNYP- vagy egészségpénztári tagságnak, holott korábban ez a korosztály épp a munkáltatói támogatáson keresztül ismerkedhetett meg az öngondoskodás eszmeiségével, fontosságával, előnyeivel, intézményeivel. Ez az egyik oka – mondta a főtitkár –, hogy nehéz megszólítani a fiatalokat, bár az egészségpénztárak számos területen kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen:
– sok az egészségtudatos fiatal,
– körükben magasabb a minőségi magánszolgáltatások igénybevétele,
– a befizetések (és az adó-visszatérítések) sok pénztárnál önsegélyező szolgáltatásokra is használhatók, mint például lakáshitelek törlesztésére, a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások fedezésére.
Mindezeken túl a 150 ezer forintos visszatérítési limit rengeteget vesztett a reálértékéből, erről nincs vita a szakértők közt.
Az összeg 2014 óta nem változott, holott azóta az átlagbérek duplázódtak, a halmozott infláció pedig – az idénre valószínűsíthető értéket is beleszámítva – mintegy 60 százalék, egyértelmű, hogy az adó-visszatérítésben megnyilvánuló állami kedvezmények vonzereje jelentősen csökkent
– fogalmazott az ÖPOSZ főtitkára. A pénztárak egyébként szorgalmazzák az állami támogatás limitjének emelését, hiszen a jelenlegi feltételekkel például a nyugdíjpénztári rendszer még mindig több bevételt generál az államnak, mint amennyibe az szja-visszatérítés a költségvetésnek kerül. A pénztárak javaslata szerint a 150 ezer forintos felső határ helyébe egy inflációhoz kötött, automatikusan emelkedő limitet lenne szerencsés érvényesíteni.
Persze arról sincs egyáltalán szó, hogy minden ÖNYP-tag minden évben képes lenne kimaxolni az állami kedvezményt, hiszen ahhoz évi 750 ezres befizetésre lenne szükség – tette hozzá Kravalik Gábor, aki szerint a 30-as éveikben járók részéről ez nem is életszerű, a 40-es és főleg az 50-es években már inkább, sőt, egyre többen a családi kiadások összeállításakor tudatosan terveznek az öngondoskodási célú, rendszeres befizetésekkel, és igyekeznek teljes egészében kihasználni minden lehetőséget.
A nyugdíj közeledtével minden támogatás aranyat ér, segíti az új életszakaszra időben, előre történő felkészülést – emelte ki Kravalik Gábor.
Sokan azért esnek el az állami kedvezményektől, mert nem szja-alanyok, nincs ilyen jellegű adóbefizetésük. Ők például a 25 év alattiak, a családosok, őstermelők, kisadózók, katások. Mellettük van még egy olyan kör, akik választhatnák az öngondoskodás formájaként a kasszákat, ám mégsem teszik.
Sokszor ez az ismeretek hiányából is fakad, hiszen rendszeresen lehet találkozni azzal az érvvel, hogy a nyugdíjpénztári portfólióból járadékot vagy egyösszegű kifizetést csak a nyugdíjkorhatár elérésekor kaphatnak, annak dátuma pedig előre nem tervezhető, mivel a nyugdíjkorhatár módosulhat.
Pedig a pénztárszövetség főtitkára felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások esetében mind a hozamokhoz, mind pedig a tőkerészhez még aktív korban is hozzá lehet férni, az előbbihez tíz, az utóbbihoz húsz év türelmi idő után, adómentesen.
Az utóbbi időben a rendkívül jó feltételeket biztosító állampapírok is megjelentek a megtakarítási lehetőségek között, melyek azonban minimális hatással voltak a rendszeres pénztári befizetésekre, azaz csak elvétve fordult elő, hogy a fenti lehetőséggel éltek a pénztártagok, és átcsoportosították megtakarításukat.
Nagy kérdés az is, mekkora összeggel érdemes belevágni az öngondoskodásba. A kasszák az NRC-vel közösen végeztek el egy kutatást, meglepő eredménnyel. Kiderült, a megkérdezettek a kelleténél sokkal magasabbra becsülték azt az összeget, amelyet havonta be kellene fizetniük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben pl. havi százezer forint járadékot kapjanak az alapnyugdíj mellé, ez a túlzott nehézségektől való félelem pedig erősen megtakarítási hajlandóságot rontó hatású.
Pedig egy 40 éves nő esetében ehhez a Makronóm Intézet számításai szerint elég havi 34 ezer forint, egy férfinél (az alacsonyabb várható élettartam miatt) pedig 22 ezer forint.
A válaszadók azonban jóval nagyobb összeget: 57 és 52 ezer forintot gondoltak szükségesnek.
Összességében az év végével mindenképpen érdemes átgondolni, hogy növeljük a váratlan élethelyzetekre vagy előre tervezhető későbbi céljaink elérésére vonatkozó megtakarításunkat, illetve kezdjünk bele az öngondoskodásba, és ne szalasszuk el az ehhez járó állami támogatást sem, melynek összege és hozamai az évek során további milliókkal növelhetik biztonságunkat
– hangsúlyozta Kravalik Gábor.
Több milliárd forinttal nő idén az önkéntes pénztári befizetések után visszajáró szjaAz önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagoknak célszerű ellenőrizniük egyenlegüket, és ha van rá módjuk, minél inkább feltölteni. Azoknak pedig, akik még nem tagok, de tudnak 750 ezer forintot mozgósítani, érdemes belépniük valamelyik pénztárba, ami már online is megtehető. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.