Felpörögtek az események a forint piacán, kiderült, melyik állampapír hozza a legtöbbet – a Világgazdaság legfelkapottabb júliusi cikkei

Gyengült a forint a Standard&Poor’s hitelminősítő döntése előtt a magyar államadósságról. Aztán kiderült, felesleges volt az aggodalom, hamar megnyugodott a piac.
 

Rengetegen olvasták a forintárfolyam alakulásáról szóló előrejelzéseket is. Az elemzői konszenzus akkor 380-ra tette egyéves távon az euróval szembeni árfolyamot. Ami egészen pontosnak bizonyult, hiszen jelenleg is körül ingadozik az euró-forint keresztárfolyam.

Közös halmaz, forint és állampapír

Taroltak az állampapírokról szóló cikkek a VG-n. Összeállításunkból kiderült, hogy hatalmasat kaszáltak, akik jókor vettek a hosszú futamidejű, nem csak a lakosság számára elérhető állampapírokból. 

Július 22. volt az egyik legnépszerűbb, nemcsak a lakossági, hanem az intézményi befektetők számára is elérhető, népszerű magyar állampapír, a 2027/B kötvény fordulónapja. A következő három hónapra érvényes kamatot napokkal előtte állapította meg az Államadósság Kezelő Központ. A rossz hír az volt, hogy a kötvénytulajdonosoknak a következő három hónapra be kellett érniük évi 15,02 százalékos kamattal az addigi 16,29 százalék helyett. 

Az állampapír mánia már látszott a statisztikákban is. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközein belül 12-ről 12,6 százalékra nőtt az állampapírok aránya. A növekedésben nagy szerepet játszott, hogy az idén meghirdetett PMÁP sorozatok kamatbázisa már a 2022-es átlagos éves infláció volt. Az infláció tavaly jelentősen megugrott, ezért más befektetési alternatívákhoz képest „kiemelkedő és értékmegőrző” hozamot biztosított a PMÁP. 

Izgalmak a tőzsdén

Volt izgalom a tőzsdén is, júliusban jelentette be a Waberer’s, hogy újabb akvizíció mellett döntött. De ekkor tette közzé a tavalyi rekorderedménye után fizetendő egy részvényre jutó osztalék pontos mértékét a Mol, az is kiderült, meddig lehetett venni az osztalékra jogosító Mol papírokból.