Trendek az állampapírpiacon: 30 százalék hozam 2023-ban, de mi lesz jövőre?
Szerző: Schuszter Péter, a Univerz Invest Zrt. vezérigazgatója
Emlékezetesen jó beszállót kínált a kötvénypiacra 2022. október–november, amikor extrém magas szintre emelkedtek az egy éven túli állampapírok hozamai. A 3 éves papír hozama 14, az 5 évesé 12 százalék fölé kúszott, de a hosszabb lejáratokon is 10 százalék felett volt a hozamszint.
Érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az elmúlt egy évben a hozamokkal, és megnézni, hogy melyik állampapír befektetés volt a legkedvezőbb.
Ha megnézzük az ÁKK-referenciahozamok alakulását, akkor jól látható, hogy az extrém magas szintek után a hosszú papírok többsége 2023-ban már 10 százalék alatti szinteken forgott, és április óta már trendszerű a csökkenés, és ma már minden egy évnél hosszabb lejáraton jóval 7 százalék alatti hozamok jellemzők.
A rövid oldalon más típusú mozgást láttunk, és júniusig 14 százalék fölöttiek voltak a hozamok, és csupán szeptembertől beszélhetünk 10 százalék alatti éven belüli hozamszintekről.
Ugyanakkor ma már nem nagyon lehet találni 8 százalék fölötti éven belüli állampapírt a piacon.
Ebben a helyzetben jelent meg az új lakossági, inflációkövető papír 9,9 százalékos induló kamatszinttel az első 1,5 éves periódusra.
Ugyanakkor a változó papírok közt ma is lehet még találni 10 százalék feletti kamatozásút, ilyenek a 2027-es, 2029-es, 2032-es lejáratú BUBOR-hoz indexált kötvények, sőt az első kettő még 11 százalék feletti kamatozáson forog. Itt háromhavonta újraárazás történik, a 3 havi BUBOR változását lekövetve. Várhatóan a következő kamatperiódusokban már ezen papírok is 10 százalék alatti kamatozásúvá fognak válni.
Nagyot lehetett kaszálni a hosszú lejáratú államkötvényekkel
Nézzük meg, hogy milyen hozamot érhetett volna el a befektető, ha különböző lejáratú állampapírokba fektetett. A 2022. december 14-i, az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamokat hasonlítottam össze a 2023. december 14-i adatokkal. Egyértelműen látszik, hogy
a legjobb befektetés a hosszú lejáratú fix kamatozású állampapírokba történő befektetés volt.
Ha pedig hozzákalkuláljuk az árfolyamváltozáshoz a kamatbevételeket, akkor egészen extrém magas 30 százalékos hozamot lehetett elérni a 15 évnél hosszabb szegmensekben, de
minden 3 évnél hosszabb futamidejű állampapírba való befektetés 20 százalék feletti hozamot eredményezett. Az egyéves hozamok 13-14 százalék körül voltak, míg a lakossági PMÁP is mindössze 15-16 százalékot termelt.
Ugyanezeket a hozamszintek tükröződnek vissza a különböző MAX-indexek hozamai esetében is. A leghosszabb HMAX ezen időszak alatt 31,43 százalékot, de a MAX és CMAX is 20-nál többet emelkedett.
A fentiekből egyértelműen kirajzolódik, hogy nem az inflációkövető PMÁP volt a legjobb befektetés az elmúlt egy évben.
Ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy ugyanez a befektetés mit hozna, ha az elmúlt egy évet meghosszabbítjuk további egy évvel. Jelenleg a lakosság számára vásárolható legmagasabb hozamú fix kamatozású befektetés a 9,9 százalékos PMÁP. Azt feltételezve, hogy ha valaki a befektetés első évében (idén) 5 évesnél hosszabb intézményi állampapírt tartott, de most átteszi a pénzét az új inflációkövető papírba, akkor a két év alatt elérhető – nem évesített hozama – meghaladja a 35 százalékot.
Ha valaki pedig az intézményi hosszú kötvényből egy év után nem az új (2032/I), hanem az eggyel korábbi PMÁP-ra (2033/I) váltott, akkor két év alatt 36-37 százalékot tudna elérni. Amennyiben pedig egy befektető a tavalyi év végén 7 évnél hosszabb papírba fektetett, és most vált át PMÁP-ra, jobban jár, mintha a korábbi magas kamatozású PMÁP-ot választotta volna (hiszen korábban kellett volna kiszállnia az intézményi kötvényből). A 10 évnél hosszabb lejáratok esetén pedig a két év vonatkozásában már jóval 40 százalék feletti az eredmény, ami 20 százalék feletti éves hozamot jelentene. Ezzel szemben a korábbi PMÁP-ra váltás esetén a várható hozam két évre 37-38 százalék, ami 17-18 százalékos éves hozamnak felelne meg.
Mindezt még tovább lehetne cizellálni azzal, hogy milyen várható hozamai lehetnek a hosszú papíroknak a következő évben. Ha a hosszú lejáratokon a hozamok a 2022. év elejei szintekhez térnének vissza, akkor a hosszú papírokon elérhető hozamszint a következő egy évben újra 10 százalék felett lenne, azaz ebben az esetben a következő évre is érdemesebb lenne az új pénzeket ilyen papírokba fektetni.
Érdekességképpen ugyanezen az időszak alatt a BUX a 2023. december 14-i történelmi csúcsot beállító 60 000 pont feletti értékével 34,13 százalékot emelkedett, azaz, ha valaki éppen a BUX-kosár összetételébe fektetett, akkor az összes lejáratra vonatkozólag jobb hozamot ért volna el, mint az állampapírokba történő befektetéssel.
Mi várható 2024-ben?
Az elmúlt napok pozitív hírei, ami a különböző hitelminősítők értékelését, valamint az EU-s pénzek érkezésének megkezdését illeti, komoly lehetőséget teremtenek arra, hogy további hozamcsökkenések menjenek végbe az állampapírok piacán. A várható év elejei trendek alapján az infláció csökkenése valószínűsíthető a következő év első 2-3 hónapjára, ami magával fogja húzni a fix kamatozású papírok hozamának jelentősebb csökkenését. Ilyen módon az első negyedévben még érdemes a hosszabb lejáratú kötvényeket tartani, majd ezeket eladva egy komolyabb árfolyamnyereséget realizálni. Azt gondolom, hogy ez lesz az az időpont, amikor érdemes elgondolkozni azon, hogy az új lakossági papírt érdemes megvenni, vagy esetleg a kedvezőbb makrogazdasági fordulat reményében a pénzünk egy jelentősebb részét kockázatosabb papírokba, részvényekbe, ETF-ekbe fektessük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.