Egyre zajosabbak a kamatcsökkentési spekulációk a Wall Streeten, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legalább két pénzügyi fegyvernek látszó tárggyal revolverezi a piacot. Az egyik a várva várt kamatcsökkentési periódus startpisztolya. A másik, kevésbé romantikus eszköz egy profán pénzpumpa. A 2008-as pénzügyi válság nyomán, majd a pandémia idején a piacokra öntött pénz java még mindig ott hullámzik a helyét keresve. A pénzügyi lefolyók eldugultak, s a Fed havi mérlegleépítését legfeljebb csordogálásként értékelhetjük. Szinte csak az hiányzik a válságkezelések címén szétporlasztott tengernyi likviditásból, ami időközben elinflálódott. Ami mozgásteret ad a pénzvezeték-szerelővé avanzsált jegybankároknak.
Bár mind a kamatpolitika, mind a mérlegpolitika alkalmas a gazdaság fékezésére és ösztönzésére is, nem egészen ugyanott hatnak, s a két eszköz használata külön döntést igényel. Mindenesetre érdekes, hogy a Wall Street Journal „Azt beszélik” rovata szerint
az amerikai jegybankárok komolyan fontolgatják a kombót: két kisebb döntést egy nagyobb helyett.
A nyílt piaci bizottság mostani kétnapos ülésén azonban kicsi az esélye, hogy változásokat jelentsenek be. A piac arra számít, hogy továbbra is a 5,25–5,5 százalékos sávban marad az egynapos kamat, és továbbra is havi 80 milliárd dollárral csökkentik a Fed jelenleg 7700 milliárd dolláros kincstári, jelzáloghitel- és egyéb eszközállományát. Annál izgalmasabb lehet az ülés utáni elnöki nyilatkozat szerda este, ahol Jerom Powell változásokat helyezhet kilátásba.
A befektetők elsősorban mégis a kamatlábra figyelnek. Nem véletlenül, hiszen a Fed kedvenc mutatója alapján már elérték az inflációs célt. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy januárban két munkaerőpiaci adat is a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztetett. Mindenesetre, a határidős kamatügyletek azt sugallják, hogy
a befektetők esélyt látnak a márciusi negyedszázalékos kamatcsökkentésre, ám az elemzők inkább a júniusi kamatvágást tartják sanszosnak.
A jegybankárok azt is fontolgatják, hogy lassítják a mérleg leépítését, vagyis a mostaninál kevesebb pénzt vonnának ki a piacról. Seth Carpenter, a Morgan Stanley vezető globális elemzője, korábbi Fed-szakértő arra számít, hogy a májusi ülésén jelenti be a Federal Reserve az eszközeladások lassítását, ami júniustól kezdődne.
Érdekes helyzetet teremtene, ha a két döntés hatása egyszerre jelentkezne. Mert amíg a kamatdöntés elsősorban az inflációs és munkaügyi adatoktól függ, addig a mérlegdöntést a kincstári értékpapírokkal fedezett egynapos készpénzkölcsönzés költségeinek alakulása motiválja, mely
dugulásokra figyelmeztet a pénzügyi rendszerben.
Emlékezetes eset volt, amikor 2019 végén a Fed, a 2008-as pénzügyi válság után először, újra pénzt pumpált a piacokra.
Kérdéses a bankok reakciója. A tavaly márciusi bankpánik óta a pénzintézetek egy része a szokásosnál több készpénzt tartalékolnak. Ráadásul a Fed januárban bejelentette, hogy lezárja a bankmentő hitelkeretet, amivel újabban csak spekuláltak a bankárok.
Elemzők szerint a monetáris döntéshozók azt tesztelgetik, hogy a gazdaság képes-e a világjárvány előttinél magasabb kamatszintet kezelni, s hogy a bankok stressz-szintje milyen ütemű mérlegzsugorítás mellett marad elfogadható mértékű. Mindez kulcsfontosságú, hogy megvalósulhasson a sokat emlegetett puha landolás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.