Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán: a londoni FTSE-100 mutató 0,42 százalék mínusszal, a frankfurti DAX-index 0,01 százalék plusszal zárt, a párizsi CAC-40 index 0,01 százalékkal gyengült. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,01 százalékkal emelkedett. A milánói 0,18 százalékos, a madridi 0,07 százalékos nyereséggel zárt.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 0,10 százalékkal 77,60 dollárra emelkedett, míg az arany ára unciánként 0,02 százalékkal (0,50 dollárral) 2032,50 dollárra süllyedt. A TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidős jegyzésében 1 megawattóra 31,175 eurón állt 17.45 óra körül, ami 1,743 százalékkal magasabb előző napi záróértékénél. A gázár három hónapja 51,19 eurón, egy éve 76,71 eurón zárt.
A 2023-as tőkepiaci körkép élesen ellentétes képet mutatott az egy évvel korábbi szinttel szemben: míg 2022-ben a kötvényeken és a részvényeken is szinte csak veszteni lehetett világszerte, tavaly mindkét eszközosztály két számjegyű erősödést élt meg, viszonylag kevés olyan tőzsde volt, amely veszteséggel zárta az idei esztendőt. A BUX 40 százalékos ralija épphogy elég a top 10-hez, amely ma újabb rekordot döntött meg.
Mindig van lejjebb: ötéves mélyponton a kínai részvénypiacA CSI 300 index, mely a sencseni és a sanghaji tőzsdék 300 legnagyobb vállalatát tömöríti, 2021 februárja óta 43 százalékot, a tavalyi év során pedig 12 százalékot vesztett értékéből, s december vége óta több mint 5 százalékot zuhant. A kínai részvények vesszőfutását kiválóan példázza, hogy a CSI 300 az elmúlt három évet története során először egyhuzamban mínuszban zárta, az egyik legrosszabbul teljesítő parketté válva ezzel globálisan is. |
