Új csúcson járt 2023-ban a BUX, meneteltek az amerikai tőzsdék, de mi várható idén?

A 2023-as részvénypiaci rali, kiváltképp Amerikában, szinte teljes mértékben a mesterséges intelligencia berobbanásáról szólt, a nagy tech hetes árfolyamerősödése nélkül nulla közelében lenne a tengerentúli parkett. Látni esetleg valami hasonló szegmenst, amely idén a globális növekedés motorja lehet a tőzsdén?

Én azért árnyalnám ezt a képet. Valóban így van, hogy a nagyobb kapitalizációjú cégek adták a túlnyomó részét az amerikai indexek tavalyi emelkedésének, viszont ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a cégek tudtak emelkedni. Például az S&P 500 indexen belül 

A legutóbbi, október végén kezdődött felpattanás óta az látható, hogy szélesedik az emelkedés bázisa: a nagy tech hetesnél nagyobb mértékben emelkedik az ipari szektor, a kis kapitalizációjú részvények átlaga vagy a szélesebb bázisú technológiai szektor is. Mindegyiket lekörözi továbbá az ingatlanszektor, amely nagyban profitál a hosszú lejáratú hozamok eséséből.

Az Amundinál úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia egy hosszú távú trend lehet, és az első nyertesek, a csipgyártók és nagy tech cégek után érdemes körülnézni azok között a szektorok között, amelyek nagy hatékonyságjavulást tudnak elérni azzal, hogy beépítik a mesterséges intelligenciát a folyamataikba, például a fintech cégek vagy a gyógyszeripari vállalatok.

Ha valaki lemaradt a az MI-raliról, mi volt az az eszközosztály vagy akár konkrét befektetés, amellyel ehhez hasonló hozamot lehetett elérni akár a hazai, akár a nemzetközi tőkepiacon?

Sok olyan befektetés volt 2023-ban, amely a diverzifikált kitettséget nyújtó MI-ETF-ek 50 százalék körüli teljesítményét meg tudta közelíteni. A teljesség igénye nélkül: ilyen volt az argentin MERVAL Index közel 400 százalékos erősödése (igaz, mivel ez argentin pesóban van mérve, a felfutását gyakorlatilag lenullázta a december 13-i devizaleértékelés), a bitcoin 140 százalékos, a blockchain-ETF 74 százalékos vagy a japán bankindex 42 százalékos felfutása is. Emellett kiemelkedően teljesített néhány nyersanyagpiac is: a narancslé árfolyama 77 százalékkal, a kakaóbabé 74 százalékkal, míg a kávé ára 47 százalékkal erősödött tavaly.

Egyáltalán nem igaz tehát, hogy csak az MI-papírokkal vagy a hét legnagyobb amerikai részvénnyel lehetett 2023-ban pénzt keresni.

Elképesztő felfordulást láttunk az idén az amerikai államkötvénypiacon, az ötéves CDS-ek másfél év alatt több mint hatszorosukra nőttek. Mi állt ennek a hátterében, és hogyan hatott mindez a globális kötvénypiacra? Illetve várható, hogy mindez idén is megismétlődhet?

Az emelkedést alapvetően az adósságplafon-vita kapcsán felmerült csődvalószínűségek megemelkedése táplálta, de van egy másik fontos ok, ami az amerikai CDS-kontraktusok különös tulajdonságából adódott: a CDS egy biztosítás, ami a kötvény névértékét (100 százalék) fizeti, ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik. Ezért vannak, akik nyomott áron megveszik a megszorult kibocsátó körvényeit, kötnek rá a CDS-t, és várják, hogy bekövetkezzen az államcsőd.

A 2050-ben lejáró amerikai kötvények 55 százalékon forogtak, ezért jó alanyai voltak egy ilyen spekulációnak, ez pedig felhajtotta a CDS árát. Ez minden adósságplafon-vita környékén megismétlődhet valamilyen formában, de ez még nem feltétlenül okoz majd nagyobb felfordulást, és nem ez jelenti a legnagyobb kockázatot a kötvénypiacon.

Közel 20 százalék körüli hozammal kecsegtet idén a PMÁP, a visszaváltási árfolyam megváltoztatásától azonban nagyon sokan tartanak a befektetők közül. Van ezeknek a félelmeknek valóságalapjuk? Jól döntöttek, akik akár személyi hitelből is, de PMÁP-ba tették a pénzüket? Megéri még az új sorozatból is bevásárolni, vagy van most már jobb vétel a hazai kötvénypiacon?

Érdemes minden kockázatot figyelembe venni egy befektetési döntés meghozatala előtt, és noha a visszaváltási árfolyam megváltoztatásának a valószínűsége jelenleg nem tűnik nagynak, teljesen nem zárható ki. Különösen azért nem, mert már történt hasonló, nem is olyan régen: 2019-ben a PMÁP visszaváltási díja a korábbi 1-ről 2 százalékra emelkedett.

A hazai kötvénypiaci befektetési alapok tavaly 20 százalék feletti hozamot értek el, ráadásul ezek az alapok diverzifikált kötvényportfóliókat tartottak, amelyeknek az átlagos lejárati ideje négy-öt év körül volt. Nem mondom azt, hogy ez a teljesítmény idén megismételhető lesz, de további hozamcsökkenés esetén a hosszú lejáratú állampapírok akár újra két számjegyű hozamot is elérhetnek, igaz, ehhez nagyobb kockázat is tartozik.

Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a piaci hozamok csökkenésével párhuzamosan az állam már a lakossági befektetőknek sem kínál ilyen magas hozamot, a PMÁP új sorozatai már más rendszerben kamatoznak. Mindenkinek a saját kockázati preferenciáját és befektetési időtávját kell mérlegelnie egy ilyen döntés meghozatalakor, és érdemes egy szakértő tanácsát is kikérni a befektetés előtt.

Van olyan részvény a pesti tőzsdén, amely a várakozásokkal élesen ellentétesen mozgott 2023-ban? Nagy pozitív vagy akár méretes negatív meglepetést okozott? Melyik cégek voltak az év legnagyobb nyertesei, vesztesei, és melyik papírtól várhatók izgalmak idén?

Alapvetően szerintem a hazai cégek hozták, amit az elemzők elvártak tőlük, a meglepetést inkább a makrogazdasági környezet javulása okozta, illetve az extraprofitadók kivezetésének bejelentése.

Az idei évre vonatkozóan az elemzők eléggé pesszimisták, negatív profitnövekedést jeleznek előre a BUX indexre, ezért úgy gondolom, a piaci teljesítmény motorja ezúttal a makrogazdasági környezet változásából adódó értékeltségnövekedés lehet, mivel árazását tekintve még mindig történelmi mélypont közelében van a magyar piac.

A bitcoin 2023-ban 160 százalékos erősödést könyvel el, a piacok pedig szinte biztosak benne, hogy még januárban jönnek az első bitcoin-ETF-ek. Milyen kilátásokkal érdemes számolni az új eszközzel kapcsolatosan?

Amennyiben az amerikai tőzsdefelügyelet valóban jóváhagyja az első bitcoin-ETF-et, az mindenképpen azt jelzi majd, hogy megnőtt az eszközzel kapcsolatos intézményi érdeklődés. Egyelőre hozzánk még nem érkezett ilyen kérés, mi bizonyos portfóliókban a bitcoin alapját képező blokklánc-technológiát használó innovatív vállalatokba fektettünk.

Ha megnézzük, hogy az utóbbi időszakban hogyan segítette ezeket az amerikai hosszú lejáratú hozamok csökkenése, akkor lehet valami ebben az érvelésben.

Több elemzésben is azt lehet olvasni, hogy a bitcoin-ETF köntösbe bújtatásával történő intézményesítése tovább erősíti majd azt a trendet, hogy inkább egy magas bétájú, kockázatos devizaként viselkedik, mintsem egy hagyományos piaci eszközökből álló portfólió kiegészítő vagy annak kockázatát csökkentő alternatív komponenseként.