Tiszta vizet öntött a pohárba Debrecen polgármestere a beruházásokat érintő vizes kérdésekben

Debrecen dinamikus fejlődése nemcsak előnyöket, de környezetvédelmi és egyéb kockázatokat is hordoz. Ilyenek az akkumulátorgyárak, amelyek óriási vízigényük miatt az ivóvízbázist is veszélyeztethetik. Az ipari célú ivóvízhasználatot részben kiváltani hivatott szürkevíz előállításához a tisztított szennyvíz mellett felszíni nyersvíz is kell, ám az ehhez szükséges TRV víziközmű-létesítmények tenderét pénzhiányra hivatkozva az Építési és Közlekedési Minisztérium eredménytelennek nyilvánította. Hogyan tovább? 

A szürkevíz előállításához szükséges szűrt nyersvizet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-től, a TRV-től vásároljuk majd a jövőben, ezért fontos, hogy a nemrégiben eredménytelenné nyilvánított TRV-fejlesztés újrainduljon. Lázár miniszter úr néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy ez meg is fog történni. Amit fontos hangsúlyozni, hogy ez Debrecen infrastruktúra-fejlesztésének „csak” az egyik eleme, amely számunkra elsősorban az ellátásbiztonság növelése miatt fontos, hiszen jelenleg is elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre mind lakossági, mind gazdasági fogyasztók ellátására. A nyáron zárult ugyanis a TRV egy másik nagyberuházása, amely a korábbi – Debrecen számára átadható – vízmennyiséget 30 ezer köbméterről 54 ezer köbméterre növelte. 

Tavaly infrastruktúra-fejlesztésre 108 milliárd forintot kapott Debrecen, és ebben a szürkevíz-infrastruktúra városra eső részének forrása is benne foglaltatik. Hogyan áll most ennek a megvalósítása?

A tervek jelentős részben készen vannak, sőt a Déli Gazdasági Övezetben épülő akkumulátorgyárak ellátását biztosító szürkevíz-rendszernek már a kivitelezése is megkezdődött. A legutóbbi közgyűlésen pedig azt is eldöntöttük, hogy a repülőtéri tűzoltóságot is a Déli Gazdasági Övezethez épülő hálózatból fogjuk szürkevízzel ellátni. Az Északnyugati Gazdasági Övezetben valamivel később lesz szükség szürkevízre, tekintettel arra, hogy a BMW igényeinek ellátására épülő EVE-akkumulátorgyár kivitelezési munkálatai még csak a mélyépítésnél tartanak. A magasépítéshez szükséges környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás rövidesen megkezdődik, az ottani szürkevíz-ellátó rendszer kiviteli tervei pedig 2025 decemberének végére készülnek el.

Hogyan fog megtérülni ez a beruházás?

Ez a projekt kifejezetten kedvező a helyi vízmű számára, hiszen a vízmű eladja az ivóvizet a lakosságnak és az ipari felhasználóknak, ebből bevétele származik, és az ivóvízből képződő szennyvíz elvezetéséből és kezeléséből is van bevétele. 

Természetesen, a TRV is szereplője a történetnek, miután a nyersvizet tőlük vásárolja a Debreceni Vízmű, és a folyamatban egyszerre kell érvényesülnie a vízbázis védelmének, illetve a gazdaságossági szempontoknak.

Debrecen keleti-délkeleti városrésze jelentős fejlettségbeli elmaradást mutat a nyugati területéhez képest. Hogyan próbálják az ebből adódó feszültségeket feloldani?

Debrecen az ország harmadik legnagyobb kiterjedésű városa, közigazgatási területe nagyobb mint Bécsé. Bár egyáltalán nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hogy jelentős fejlettségbeli lemaradás jellemezné Debrecen keleti városrészét, de az igaz, hogy vannak fejlődésbeli eltérések. Egyetlen város esetében sem lehet kijelenteni, hogy annak minden négyzetcentimétere egyforma fejlettségű, de természetesen ezzel foglalkozni kell, mint ahogy tesszük is évtizedek óta. Már a 2016-os Új Főnix Terv azt üzente a debrecenieknek, hogy a város minden részének a fejlődése fontos számunkra, és ahol nagyobb a hiátus, oda több forrást összpontosítunk, és ezt erősítette meg a Debrecen 2030 városstratégia. Néhány hónappal ezelőtt írtam alá azt a tervezési szerződést, ami az egész keleti városrésznek – zártkertestől, belterületestől, nagyságrendileg mintegy 1200 hektáros területen – új alapokra helyezi a közlekedését és a vizes infrastruktúráját. Ennek kardinális része a keleti elkerülő út, és a program emellett új vízhálózat, vízvezetékrendszer, csatornahálózat kiépítését is előirányozza. Az egykor ipari területnek számító Vágóhíd utcát és környékét lakóövezetté kívánjuk fejleszteni. Itt a lakóterületi fejlesztések fontos előfeltétele a közlekedési fejlesztések elindítása, beleértve az idevezető felüljáró teljes átépítését. 

A déli városrészben zajlik az előkészítése annak az úthálózat fejlesztésnek, amellyel lehetővé válik a város déli fő ütőerének, a 47-es főút terhelésének a csökkentése, a repülőtér melletti mintegy 50 hektáros önkormányzati területen pedig, egy teljesen új déli városközpontot kívánunk kialakítani. Ide irodákat, szolgáltatóházakat, szórakoztató központokat, hoteleket és lakásokat is tervezünk. Ennek a szabályozási tervét egy mesterterv készítésével 2024 elején már elindítottuk.

A megfizethető lakhatás a város gazdasági fejlődésével egyre nagyobb problémaként jelentkezik. Mennyiben fog választ adni erre a problémára a Főnix Lakásprogram? 

Több mint 20 ezer új munkahelyet jelentettünk be az elmúlt 10 évben, ami családtagokkal együtt mintegy 50-60 ezer embert érint. Az ő lakhatási igényükre választ kell adni. 

A Főnix Lakásprogramban nem az önkormányzat az egyetlen szereplő, első körben nem a város teszi bele a pénzt, hanem a magánbefektetők, a fejlesztők. A megtérülés garanciáját az jelenti számukra, hogy a lakásokat az önkormányzat ingatlanhasznosítással foglalkozó cége ernyőszervezetként piaci alapon bérbe veszi, majd piaci alapon bérbe adja a programba beszálló munkáltatóknál pályát kezdő fiataloknak. A bérleti díjból azonban csak egyharmad részt kell saját magának állnia a munkavállalónak, a maradék kétharmadon a munkáltató és a város osztozik fele-fele arányban, így mindenki jól jár. A bérlő – vagyis a fiatal munkavállaló – 

• a debreceni albérleti díjak harmadáért jut minőségi lakáshoz, 
• a munkaadó versenyelőnnyel indul a kvalifikált munkaerő megszerzéséért folyó versenyben, 
• a befektető pedig mint biztos bérlőre számíthat a Cívis Ház Zrt.-re, a város ingatlanhasznosító cégére. 

A lehetőségről a városban működő ingatlanfejlesztőket tájékoztattuk, jövőre 200 lakást kívánunk ilyen formában bérbe venni. 

Debrecenben nemcsak lakáscélú ingatlanfejlesztések vannak, hanem számos turisztikai célú is akad. Melyek a legfontosabbak?

A belváros egyik központi terének számító Dósa nádor térrel nagyon komoly terveink vannak, aminek megvalósításához megvásároltuk előbb a volt ÁNTSZ-székházat, majd a Hajdú-Bihari Napló székházát. A tér terveink szerint egy könnyűzenei kulturális központnak ad majd otthont, melynek tervpályázata most van folyamatban. Az ÁNTSZ-székház helyén egy minimum négycsillagos szállodát szeretnénk látni, így a jelenlegi épület értékesítésére ilyen céllal írjuk ki a pályázatot 2025-ben. Ma szállodát építeni, működtetni Debrecenben egészen jó üzlet, hiszen mindegyik hotel gyakorlatilag telt házzal üzemel egész évben. Jelen van nálunk a Hilton és az Accor szállodalánc is. A most Breeam Excellent nemzetközi minősítést is elnyert Mercure Hotel mellett az utóbbi lánchoz fog tartozni a jövő év elején átadásra kerülő repülőtéri Ibis Hotel is. Mindez annak köszönhető, hogy  

Ezért azt gondolom, hogy az újabb belvárosi szállodaprojekt is sikeres lesz, annál is inkább, mert erre a projektre már minden nagyobb szállodalánc bejelentkezett. És természetesen nagyon várjuk azt a pillanatot is, amikor elkezdődik az MCC tulajdonában lévő Aranybika felújítása és fejlesztése. Nagyon remélem, hogy még ebben az önkormányzati ciklusban újra megnyílik a város ikonikus szállodája.

A város ütőerének számító Piac utca Kistemplomtól délre eső részén nem pezseg annyira az élet, mint az onnan északra eső szakaszon, illetve az oda becsatlakozó sétálóutcákon és tereken. Mi a terv ezzel a turisztikai szempontból is igen jelentős utcarésszel?

Újra kívánjuk gondolni a belvárosi üzletek hasznosításának koncepcióját, hiszen bizonyos értelemben ez is egy bevásárlóközpont, csak sok kis önálló üzletből áll. A sok üres üzletről szóló vád azonban nem áll meg: a 188 üzlethelyiségből frekventált helyen 5, összességében pedig 14 áll csupán üresen. Ide tartozik, hogy a Covid időszakában összesen félmilliárd forintot hagytunk az önkormányzat bérlőinek a zsebében bérleti díj megtakarítás formájában, annak érdekében, hogy túléljék a válságot, de nyilván ez még így sem sikerült mindenkinek. 2023-ban nagy, 17-18 százalékos infláció volt, ám ezt mi nem érvényesítettük a bérleti díjakban, ami 17,5 százalékos megtakarítást jelentett a bérlőknek 2024-re. 

Az, hogy ki milyen terméket, szolgáltatást kínál, nem a város döntése, bár ebbe is bele tudunk valamelyest szólni, hiszen el tudjuk dönteni, hogy egy-egy konkrét célra kiadjuk-e az üzletet vagy nem adjuk. A belvárosnak vannak preferenciái, amelyeket érvényesíteni kell. Kifejezetten szükségesnek tartom, hogy valamikor a közeljövőben segítsünk elindítani egy irodalmi kávézót. Erősíteni akarjuk a kávéházi kultúrát, a gasztronómiát, fontosnak tartjuk, hogy megmaradjanak a belvárosban a könyvesboltok. Tehát vannak az üzleteknek olyan típusai, amelyek kifejezetten kívánatosak, s ennek a koncepcióját is rövidesen össze fogjuk állítani. Két nagy könnyűzenei központ fejlesztését tervezzük, ebből a Dósa nádor téri már nyilvános, ott egy több koncertteremmel, étteremmel, kávézóval rendelkező kulturális központ jön majd létre, és az egykori Víg-mozi is hasonló könnyűzenei szórakozóhelyként működne majd a felújítását követően. Debrecen a léptékváltás fázisában van, ennek a városi életre gyakorolt pozitív hatásait igyekszünk majd a fejlesztésekkel támogatni a következő években.