Sokasodnak a gondok a német bajnokságot vezető leverkuseni focicsapat főszponzoránál, a Bayer AG-nél. A következő három évben a német gyógyszergyártó és agrokémiai vállalat csak a törvényben előírt minimumosztalékot fizeti, ami a 2023-as eredmény után 11 eurócent lesz – jelentették be hétfőn röviddel a frankfurti tőzsdezárás előtt.
A tavaly még részvényenként 2,4 eurót visszaosztó vállalat a drasztikus lépést égbe szökő adósságszintjével, a magas kamatlábakkal és az alacsony szabad készpénzárammal indokolta, de ne felejtsük el a több milliárd dolláros amerikai jogviták miatti kötelező céltartalékképzést sem. Mindezért a megszorítást a Die Zeit szerint az elemzők is inkább pozitívumnak tartják.
Adósságunk csökkentése és rugalmasságunk növelése a legfontosabb prioritásaink közé tartozik
– emelte ki Bill Anderson, a Bayer vezérigazgatója. Az új osztalékpolitika pedig segíthet ebben a törekvésben.
A Bayer-részvények árfolyama a hírre erősen megingott, ám végül bő 1 százalékos pluszban zárt, némileg még a bejelentést közvetlenül megelőző szintjéhez képest is emelkedve. Kedden délelőtt pedig további 1 százalékkal, 29 euró fölé drágultak a papírok.
Az egykor a német tőzsde ékességeként tündöklő gyógyszergyártó valóban nehéz helyzetbe került. A glifozáttartalmú gyomirtók állítólagos rákkeltő hatása miatt az Egyesült Államokban indított kártérítési perek már az elmúlt években is dollármilliárdokkal könnyítették meg a cég kasszáját, ráadásul az elemzők most már az úgynevezett PCB-perekben (poliklórozott bifenilek) is komoly pénzügyi kockázatot látnak.
A poliklórozott bifenilek használatát az amerikai kormányzat 1979-ben tiltotta be, miután felfedezték a rákos megbetegedésekkel való összefüggést. A Bayer által felvásárolt, mezőgazdasági kemikáliákat, például gyomirtókat gyártó, tengerentúli Monsanto ugyan 1977-ben beszüntette a gyártást, de a jelek szerint már ez is túl későn volt.
Mindkét katasztrofális pénzszivattyú a Monsanto amerikai agrokémiai vállalat öröksége, amelyet 2018-ban – Werner Baumann, a Bayer akkori vezérigazgatója irányításával és jó néhány befektető tiltakozása dacára – több mint 60 milliárd dollárért vásároltak fel, miközben ma már a komplett cég sem ér többet 28,4 milliárd eurónál.
A Bayer helyzetét tovább rontja, hogy mivel korábbi kiváló gyógyszerszabadalmai fokozatosan lejárnak, egyre kevesebb pénzt termelnek, ráadásul egyelőre nincsenek a csőben hasonlóan ígéretes készítmények. A cég által fejlesztett véralvadásgátló pedig csúfos kudarchoz vezetett tavaly.
Ezek után nem csoda, hogy az osztalékcsökkentést kedvező hírnek tartják az elemzők. Charlie Bentley, a Jefferies befektetési cég részvényelemzője már novemberben megemlítette, hogy az osztalékot a mérleg egyensúlyát szem előtt tartva el kellene felejteni egy darabig.
A kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében azonban – úgy vélik – további átfogó stratégiai intézkedésekre van szükség. Az egyik ilyen lépés, amelyről a hírek szerint a csoporton belül is tárgyalnak, a vállalat valamelyik üzletágának teljes vagy részleges eladása lehet. E körben pedig elsősorban a vény nélkül kapható gyógyszereket árusító úgynevezett Consumer Health szegmens jöhet szóba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.